2024. április 20., szombat

Feszültséget és választásokat hoz az új esztendő

Politikai labilitás érzésével és az elmúlt év keserű szájízével lépett be Szerbia a 2024-es esztendőbe. Tömeges tüntetésekkel zárta ugyanis a múlt évet. Az elégedetlen polgárok, az ellenzéki pártok egy része, a civil szféra, illetve az egyetemi hallgatók vonultak az utcákra, ahol vádakkal illették a jelenlegi hatalmat, mégpedig azzal, hogy elcsalta a december 17-én megtartott választásokat. Ezek az események valószínűleg meghatározzák majd az előttünk álló évet. Igaz, az ünnepi mámortól és lelassult emésztéstől talán még mindig nem érezni az év végi lendület folytatását. Január 16-ra ígérte az ellenzék a tüntetések folytatását. A tömeges jelenlétet azonban befolyásolhatja a hideg, márpedig a meteorológiai jelentések szerint a leghidegebb napok előtt állunk. Beköszöntött a tél.

A hatalmi párt, a Szerb Haladó Párt ugyanakkor bejelentette, kész arra, hogy kormányt alakítson, hiszen köztársasági szinten megszerezték az abszolút többséget. De hogy mikor alakul meg a kormány? Számítások szerint február vége, március eleje előtt nem várható. Először a parlamentnek kell felállnia. A hatalmi párt még csak azt követően kezd a kormány összeállítását meghatározó koalíciós tárgyalásokba, vagyis lehet, még ez a megjelölt időpont is rendkívül optimistának tűnik.

A politikai feszültség azonban még várhatóan tavaszig, talán nyárig is eltarthat, már csak azért is, mert több önkormányzatban tavasszal kerül sor a helyhatósági választásokra. Ahogy a dolgok állnak, Belgrádban is megismételt választásokra kerülhet sor, hiszen kétséges, hogy megalakulhat a fővárosi képviselő-testületben a többségi koalíció.

A múlt év végi kampány még messze nem ért véget, ennek következtében pedig a politikai csatározások sem csillapodhatnak, miközben nehéz év vár Szerbiára. A politikai elemzők szerint legalábbis. Illetve Aleksandar Vučić államfő szerint is. Számos kihívás előtt áll az ország, igaz a kihívások között nincs semmi új, legalábbis a bel- és külpolitikai, illetve nemzetközi politika szempontjából, mégis sokkal nagyobb nyomás nehezedik az országra, a döntések jelentős mértékben befolyásolják majd az ország jövőjét, mindenekelőtt Szerbia európai útját illetően.

Itt van például a joguralom kérdése, amely téren történtek ugyan előrelépések, de az Európai Bizottság jelentése évről évre az igazságszolgáltatás függetlenségének hiányára mutat rá. Az EU figyelme a választások elcsalásának vádja kapcsán is még inkább az illetékes intézmények reakcióra irányult.

Másrészt itt van Koszovó kérdése. Nagy erőfeszítések történtek ennek a kérdésnek a rendezése ügyében 2023-ban is, és újra bebizonyosodott: kemény fába vágta fejszéjét az EU, amikor közvetítő szerepet vállalt. Amikor már úgy tűnt, sikerült nyugodt mederbe terelni a Belgrád–Pristina-párbeszédet, és újabb fordulathoz ért a történet, megtörtént a banjskai fegyveres támadás. Ebben az ügyben is a vizsgáló szervek és az eljáró bíróságok munkája került górcső alá. Koszovó kérdése pedig továbbra is nyitott maradt. A szakértők arra számítanak, hogy az idén folytatódni fog a párbeszéd, de azt, hogy születik-e tényleges megoldás például a szerb községek közössége kapcsán, ők sem tudják megjósolni.

Kihatással lesznek Szerbia bel- és külpolitikájának alakulására a nemzetközi közösség előtt álló kihívások is. Több választást is rendeznek 2024-ben: júniusban tartják az európai parlamenti választásokat, novemberben pedig az Amerikai Egyesült Államokban elnökválasztásra kerül sor, ami új politikai dinamikára és irányvonalra adhat lehetőséget. Oroszországban ugyan március közepén lesz elnökválasztás, de nagy meglepetés nem várható, várhatóan Vlagyimir Putyin marad az államfő. Éppen a szerb–orosz viszony képezi azt a gátat, ami miatt Szerbia eddig nem vezetett be szankciókat Oroszországgal szemben, kérdés azonban, hogy ebben az évben is ellen tud-e majd állni a nyomásnak, illetve fel tudja-e mérni annak lehetséges következményeit. Az elemzők szerint évekre visszavetheti a nem megfelelő döntés Szerbia EU-tagságát. Létezik-e áthidaló megoldás, vagy mi a megfelelő döntés? Hát erre a kérdésre is idén kaphatunk választ, mert többek között Belgiumban és Ausztriában is választásokra kerül sor, sőt az Egyesült Királyságban is. Egyelőre erősödni látszik a szankció-szkeptikusok hangja Európában is.

Nyitókép: Beta