– Hol vetted?
– Turiban.
Azt hiszem, eme aprócska kommunikáció nem ismeretlen senki számára sem. Manapság nem ritka és nem is szégyen turkálóban vásárolni. Természetesen van az a réteg, akik be nem tennék a lábukat egy ilyen üzletbe, ám felénk lassan igazi kuriózumként terjed. Hogy miért? Mert egyedi darabokat vásárolhatunk kis összegért. Azok, akik szeretik az egyediséget, azt, hogy kitűnjenek a tömegből, általában nem tömegcikkeket vásárolnak, hanem igyekeznek színben, stílusban a személyiségükhöz illő ruhadarabokat felhúzni. Ehhez pedig kiváló kínálatot nyújtanak a turkálók.
Emlékszem, mikor még kicsi lány voltam, a ’90-es években, Szerbiában nem voltak még ilyen jellegű boltok, ám a határ túloldalán létezett egy lerakat, ahol hajnalok hajnalán tömegek jelentek meg, és kapunyitás után szó szerint rohanva igyekezett mindenki a legjobb, legszebb cuccokat megkaparintani. Kilóra mérték és zsákokban voltak kirakva a hangár és az udvar teljes területén. Cipők, ruhák, táskák és egyéb kellékek, minden megtalálható volt. Minőség és állapot alapján voltak osztályozva és felárazva a holmik. Ez ma is így van, de már nem kell szaladva cicaharcot vívni ezekért a dolgokért, hiszen kényelmesen, üzletekben válogathatunk közöttük, a város több pontján is.
Ma már azt is megválaszthatjuk, hogy Angliából vagy Olaszországból érkezett áruk között akarunk turkálni. Az elárusítók pedig igyekeznek minél ízlésesebben felkínálni a portékáikat, ezért megnézve a kirakatokat legtöbb esetben már nem is lehet megkülönböztetni egy aktuális divatot követő ruhabolttól. Rendezetten vállfára fellógatott varrott textil kelmék, bábokra öltött darabok, sőt, egyre elterjedtebb a külön árazás is. Ez azért van, mert a mai világban mindinkább dívik az árufelhalmozás, főleg a gazdagabb országokban. Ez pedig maga után vonja, hogy rövid időn belül meg is vállnak ezektől a bespájzolt holmiktól, így tulajdonképpen potom pénzért juthatunk új, talán még az eredeti árcímkével ellátott dolgokhoz. Ez nekünk természetesen nagyon is gazdaságos.
Ám mennyi az annyi?
Az nem használt ruhadarabok akár féláron vásárolhatóak, vagy annak töredékéért is, egyedi árazással, darabonként. Átlagosan nézve, a használt ruhák kilóját 900–1000 dinárért mérik. Hetente érkezik friss készlet ezekbe a boltokba, így a hetek elteltével az régebbi készletekből megmaradt darabokra akciókkal kedveskednek az elárusítók, mely akár 50 dinárra is csökkenhet kilónként. Könnyen kiszámolhatjuk, hogy például egy nadrág akár 350–400 dinár, egy vékony anyagú felső pedig 150 dinár körüli összegért kapható.
Tény az, hogy oda kell figyelni, mert nem minden esetben éri meg használt ruhát vásárolni, hiszen bizonyos esetekben az ár közel lehet az újonnan vásároltéhoz. Ezenkívül az állapotát is gondosan át kell vizsgálni, mert sajnos vannak igen elhasználódott darabok is. E tekintetben fontos megnézni a nyaki részt és a kézelő állapotát, illetve a derék és a nadrágszár széleit, érdemes a szakadásokra, lyukakra, foltokra, a szín fakulására és az anyag minőségére is összpontosítani, bolyhocskák sem maradhatnak megfigyelésen kívül.
Summa summarum: érdemes bekukkantani időnként egy turkálóba, hátha ráakadunk egy-két „csiszolatlan gyémántra”.
Nyitókép: Molnár Edvárd felvétele
