A múlt héten kezdődött és egész éven át tart Niš városában a milánói ediktum kihirdetése 1700 éves évfordulójának az ünnepségsorozata. Fölvetődik a kérdés, miért Nišben és miért nem Milánóban ünnepli a milánói türelmi rendelet meghozatalának a jubileumát a szerb pravoszláv egyház és vele együtt az ortodox kereszténység színe-java?
2026. szeptember 11., péntek
Jegyzet
Arról, hogy mi kell ahhoz, hogy egy települést városnak nevezzünk, a szó polgári, urbánus, kulturális, szociális, gazdasági értelmében, talán a város lakosait kellene megkérdezni, mert a választott képviselők, a kinevezett tanácstagok talán nem mindig kellően tájékozottak minden kérdéses témában. Bár mindig is úgy volt, hogy a vezetők odafigyeltek a köznép igényeire, mert ha nem, a következő ciklusban nem őket választotta saját képviselőivé a plebsz.
Utólag be kell vallanom, sokáig illetéktelennek, erőltetettnek és jószerével feleslegesnek tartottam az irodalmi évfordulók jegyzését, a divatszerű alávetettséget, a kiizzadtan kényszerűnek vélt tematikus számokat és alkalmi rendezvényeket. Ma már inkább hajlok elfogadni a kijelölt és célirányos megemlékezéseket, mert azok esélyt kínálnak, egyszerre többfélét is.
Anekdotával kezdd, tudd előre a végét! Irma okoskodik, a Mester tanácsával segítene.
A modern értelemben vett közgazdaságtan mintegy 400 éves története bizonyos szempontból a liberális és a merkantilista eszmék párharca. Az utóbbi évtizedek meghatározó doktrínája a liberalizmus, mely a szabad piacok mindenhatóságát hirdeti.
A nincstelenség a legjobb családban is bajokat, perpartvart okoz. Ékes példa erre a világ egyik legsikeresebb klubja, a sokszoros spanyol bajnok (pillanatnyilag még mindig a madridi gárda a bajnok!