A munkaadók már évek óta kérik/követelik a mindenkori kormánytól, hogy enyhítsen a kereseteket terhelő adók és járulékok, illetékek arányán, mert csak így lehetnének képesek –esetleg – növelni a foglalkoztatottjaik bérét. Arról ugyan nem beszélnek, hogy egy ilyen intézkedés következtében sokkal kevesebb személyt alkalmaznának „feketén”.
2025. december 19., péntek
Álláspont
Látszólag csupán egy halom adatról van szó, de a hozzáértők akár tanulmányt is írhatnának a hamarosan a honatyák elé kerülő, a jövő évre vonatkozó költségvetés tervezetéről. Ha a tavalyi büdzséhez hasonlítjuk a betervezett milliárdokat, az átlagember számára is érthetővé válik, hogy az egész elképzelés nem célzat nélküli.
„Fasiszták egy csoportja követ el rendbontást rendszeresen a képviselőházban, csak a következő választásokig tarthat mindez, akkor ugyanis semmilyen koalíciók és kombinációk sem juttathatják őket újra be a parlamentbe: a fasiszták a történelmi múlt részévé válnak” – fogalmazott meglehetősen élesen Újvidéken Aleksandar Vučić államfő arra az újságírói kérdésre válaszolva, amelyik a minap történt legújabb parlamenti incidenst firtatta.
Jelentős különbségek fedezhetők fel annak tekintetében, hogy ki mennyi időt tölt naponta a televíziókészülék előtt, derült ki e heti körkérdésünkből, amelyben arra voltunk kíváncsiak, olvasóink naponta hány órát hajlandók a varázsdoboz bűvkörébe kerülve eltölteni. A válaszadók közül a legtöbben, 38,5 százaléknyian egynél több, de háromnál kevesebb órát tévéznek naponta, 33,5 százaléknyian egy óránál kevesebbet, 28 százaléknyian pedig három óránál többet.
Ma már a szakemberek sem „jönnek lázba”, amikor a Gazdasági Nyilvántartási Ügynökség közzéteszi a szerbiai vállalatok gazdálkodási eredményét, hiszen nagyjából jó előre ismeretes, hogy melyik elkótyavetyélt vállalat vagy közvállalat vezeti a legjobbak listáját. Tavalyelőtt a Telekom érdemelte ki ezt a megtisztelő címet, 2016-ban azonban (ismét) élre tört a Szerbiai Kőolajipari Vállalat (NIS).
Lassan húsz év telt el az utolsó nacionalista öldökléstől, az ország lerombolásától, azoktól a napoktól, amikor fiatalok megbetegedtek, családok hullottak szét és a lakosság tömegesen kényszerült elhagyni az otthonát. Hosszú ideje hordozzuk magunkban a kilencvenes évek következményeit, de még mindig ugyanazzal a retorikával tüzelik fel a kedélyeket a politikusok a Balkánon.