Válaszút előtt

Elfogyott az amerikai elnök türelme orosz hivatali partnerével szemben. Donald Trump egyáltalán nem örül annak, ahogyan Vlagyimir Putyin viszonyul Ukrajnához. Az amerikai vezető úgy ítéli meg, hogy eddigi telefonbeszélgetéseik alkalmával Putyin mindig nagyon kedves volt, de a 2022-ben indított ukrajnai háborúját sehogy sem akarja befejezni. 

Pedig az ottani pusztítások és öldöklések megszüntetése Trump egyik külpolitikai prioritása. Már a tavalyi elnökválasztási kampányban is azt ígérte, hogy békét teremt Ukrajnában. Ha kell, akár 24 óra alatt. Ám januári hivatalba lépése óta már 24 hétnél is hosszabb idő telt el, s a fegyverek csak nem akarnak elhallgatni. Sőt az utóbbi időben intenzív légicsapásokkal támadja Ukrajnát. (Július 9-én rekordmennyiségű, összesen 741 drónt, rakétát és manőverező robotrepülőt vetett be ellene.) Közben igyekszik minél nagyobb területeket meghódítani. Orosz szóhasználattal: felszabadítani. 

A hadműveletek hevességét jelzi az emberi áldozatok száma és az anyagi kár mértéke is. Az ENSZ arra hívta fel a figyelmet, hogy az idén júniusban esett áldozatul egy hónap alatt a legtöbb polgári személy Ukrajnában az orosz agresszió kezdete óta. (Júniusban 232 civil vesztette életét, és 1343 sebesült meg.) „Az elmúlt hat hónapban a civil halálos áldozatok száma 17, a sebesülteké 64 százalékkal nőtt” – olvasható az ENSZ-jelentésben, amely arra is rámutat, hogy Oroszország júniusban tízszer több rakéta- és dróncsapást hajtott végre, mint 2024 azonos időszakában. Az ENSZ-misszió szerint a háború kezdete óta Ukrajnában legalább 13 580 civil halt meg (köztük 716 gyerek), s 34 115 szenvedett sérülés(eke)t.

Sokkal nehezebb megbízható adatokat szerezni a harctéri áldozatokról, hiszen ilyeneket nem közöl egyik oldal sem. A világ legfontosabb hetilapjai közé sorolt Economist minap ismertetett modellezéséből az derül ki, hogy az orosz emberveszteségek ezen a nyáron magasabbak, mint a háború eddigi időszakában bármikor. A riasztó halálozási arány a katonák körében az offenzíva ütemével magyarázható. Putyin eltökélt szándéka ugyanis a mielőbbi győzelem a harctereken. Ez nagyon nehezen elérhető célkitűzés, hiszen Ukrajna – a szaporodó nehézségei ellenére – továbbra is komoly ellenállást tanúsít.
 

Az Economist szerint Oroszországnak 190–350 ezer állampolgára (többségében egyenruhás) halt meg eddig a háborúban. A sebesültek, hadirokkantak és sérültek száma megközelíti az egymilliót. Ukrajna esetében – más források – 73–140 ezer katona halálát és legalább 400–500 ezer katona sebesülését valószínűsítik.

Az egyre pusztítóbb orosz (légi)támadások miatt az amerikai elnök az utóbbi időben többször is bírálta Moszkvát és Putyint. Trump hónapok óta próbálja rávenni Oroszországot a fegyverszünetre. Kijev március 11-én (rendkívül erős washingtoni politikai nyomásra) elfogadta a 30 napos, feltétel nélküli és általános tűzszünetre vonatkozó amerikai kezdeményezést, s beleegyezett abba is, hogy lépéseket tesz a tartós béke helyreállítása felé. Ám orosz közreműködés híján a harcok azóta sem szűntek meg.

A drámai fejlemények hatására, valamint Putyin taktikázása, időhúzása és mellébeszélése miatt Trump megváltoztatta kezdeti békeközvetítői hozzáállását. A múlt hétfőn ultimátumot és figyelmeztetéseket küldött az orosz vezetőnek. Megüzente neki, hogy 50 napon belül, vagyis szeptember 2-áig békét akar Ukrajnában. Úgy, hogy Moszkva és Kijev megállapodik a háború befejezéséről. Különben Oroszország és a kereskedelmi partnerei olyan szankciókat kapnak a nyakukba az USA-tól, hogy megemlegetik. „Nagyon súlyos”, akár 100 százalékos vámokat ígért nekik, amelyek gazdaságilag rendkívül nehéz helyzetbe taszíthatják mindegyiket. De nemcsak vámokat, hanem egyéb büntetéseket is kiszabhat Oroszországra, ha annak vezetősége szeptember 2-áig nem fejezi be az Ukrajna elleni háborúját. (A minap az EU immár a 18. szankciócsomagot fogadta el, hogy segítségével rákényszerítse Moszkvát az invázió befejezésére és a tartós békéig elvezető tűzszüneti tárgyalások megkezdésére.)

Trump ugyanakkor nagy mennyiségű, csaknem tízmilliárd dollár értékű modern amerikai védelmi fegyvereket ígért Ukrajnának – a NATO-szövetségesek pénzén. A hadfelszerelést (benne Patriot légvédelmi rendszereket, rakétákat és egyéb lőszereket) „nagyon hamar” el akarják juttatni az ukránoknak, hogy sikeresen ellen tudjanak állni az orosz támadásoknak, s tartani tudják a több mint 1200 kilométernyi frontszakaszt.

Dmitrij Medvegyev korábbi orosz elnök, aki az Ukrajna elleni agresszió kezdete óta már többször fenyegetőzött az atomfegyver bevetésével, úgy ítélte meg, hogy Trump „színpadias ultimátumot” adott a Kremlnek. Ám ez Oroszországot nem érdekli. 

A Kreml közölte: a békés rendezésben, a tárgyalásokban és a (saját követelések, feltételek teljesítéséhez igazodó) diplomáciai megoldásban érdekelt, ám ultimátumot nem fogad el senkitől. Moszkva azzal vádolja Washingtont, a NATO-t és Brüsszelt, hogy legutóbbi ígéreteikkel és (a fegyverszállításokra vonatkozó) döntéseikkel Ukrajnát valójában a háború folytatására sarkallják.