2025. július 1., kedd
KÁBÍTÓSZER-ELLENES VILÁGNAP

A drog nem válogat, mi viszont dönthetünk!

Minden évben június 26-án világszerte megemlékezünk a kábítószer-ellenes világnapról, melynek célja, hogy felhívja a figyelmet a tudatmódosító-szerek okozta egyéni és társadalmi károkra, emellett ösztönözze a megelőzést, a tudatosságot és az együttműködést. A nap kezdeményezője az Egyesült Nemzetek Szervezete (ENSZ), amely 1987-ben jegyezte be ezt a dátumot, felismerve azt, hogy a drogprobléma nemcsak büntetőjogi, hanem elsősorban egészségügyi, szociális és emberjogi kérdés. Ezen a napon világszerte konferenciákat, kampányokat és figyelemfelkeltő akciókat tartanak, amelyek mind ugyanazt az üzenetet hordozzák, miszerint a kábítószerrel visszaélés megelőzhető, a szenvedélybetegek gyógyíthatóak, és a társadalomnak közösen kell fellépnie e probléma ellen.
A világban a kábítószer-fogyasztás az elmúlt évtizedben sajnos folyamatosan növekedett. A 2024-es ENSZ jelentés szerint csaknem 292 millió ember fogyasztott valamilyen kábítószert 2022-ben, ami húszszázalékos emelkedés az előző tíz évhez képest. A legelterjedtebb szer továbbra is a marihuána, amelyet több mint 220 millióan használják világszerte. Az opioidok, beleértve a heroin mellett megjelenő új, rendkívül erős és veszélyes szintetikus származékok, például a nitazének, szinte 60 millió embert érintenek, és ők azok, akik a legnagyobb egészségügyi kockázatnak vannak kitéve. Ugyanakkor a kokain és az amfetamintípusú stimulánsok fogyasztása is jelentős emelkedést mutat, utóbbiakat már több mint 30 millió ember használja rendszeresen. Az új drogok gyors megjelenése és a globális kínálat bővülése aggodalomra ad okot, hiszen a drogfogyasztók közül 64 millióan már szerhasználati zavarban szenvednek, azaz már viselkedési és fiziológiai tüneteket okoz a szer folyamatos használata, de közülük mindössze minden tizenegyedik jut hatékony kezeléshez. Különösen lesújtó a nők helyzete, mivel ők gyakrabban maradnak ellátatlanok, sokszor a társadalmi stigma miatt nem is kérnek segítséget.
A drogok hatása az emberi szervezetre drámai lehet. A függőség kialakulása mellett testi-lelki károsodások lépnek fel, például a központi idegrendszert befolyásoló szerek hosszú távon pszichózist, depressziót, szorongást okoznak, miközben rombolják a májat, a veséket, a szívet. Az intravénásan használt szerek pedig különösen veszélyesek, nemcsak a túladagolás rizikója magas, hanem a fertőző betegségek, mint a HIV vagy a hepatitis terjedése. A túladagolások száma globálisan évről évre emelkedik. Az Egyesült Államokban például 2023-ban naponta több mint háromszáz ember halt meg túladagolás következtében. A szintetikus szerek, főként a fentanilszármazékok, gyakran a fogyasztók tudta nélkül kerülnek az utcai drogokba, így a halálos dózis kockázata rendkívül magas. 
Ezek a globális adatok nem hagyják érintetlenül a délkelet-európai régiót sem, különösen nem Szerbiát. Az ország földrajzi elhelyezkedése stratégiai szerepet biztosít a balkáni drogútvonalnak. Szerbia egyszerre tranzitország és célország is a nemzetközi kábítószer-kereskedelemben. Hazánkon keresztülmennek a heroinszállítmányok Közel-Keletről Nyugat-Európa felé, de újabban a kokain, az ecstasy és a különféle szintetikus drogok is egyre nagyobb mennyiségben bukkannak fel. A szerb hatóságok évente több tonna kábítószert foglalnak le. Három évvel ezelőtt, 2022-ben például rekordmennyiséget, több mint 28 tonna marihuánát, csaknem 400 kilogramm heroint és több mint 100 kilogramm kokaint sikerült elkobozni. A 2024-ben a marihuána mennyisége lecsökkent 4 tonnára, ám a nehéz drogok mennyisége megnőtt, heroinból, mintegy 70 kilogrammot, kokainból pedig 127 kilogrammot foglaltak le a belügyi dolgozók. Azonban a lefoglalások növekedése egyben annak a jele is, hogy a kínálat folyamatosan bővül, és a fogyasztás nem csökken.
A szerbiai droghelyzet különösen aggasztó a fiatalok körében. A kannabisz és a speed a legnépszerűbb szer, de a nyugtatók, altatók, mint a Xanax és a Valium beszerzése is könnyedén megoldható számos patikában, ami súlyos szabályozási hiányosságokra világít rá, hiszen ezek vényköteles gyógyszerek. Az iskolások körében végzett felmérések szerint sok fiatal már 14–15 évesen kipróbál valamilyen szert, és a szerhasználat egyre inkább „trendi” viselkedésként jelenik meg a társadalomban. Különösen a nagyobb városokban jellemző ez a tendencia, ahol a drogok könnyebben hozzáférhetők, és kevésbé érvényesül a társadalmi kontroll.
A szervezett bűnözés szintén szorosan összefügg a drogkérdéssel. Szerb bűnszervezetek már nem csupán tranzitszereplők, hanem aktívan részt vesznek a kábítószerek nemzetközi előállításában, szállításában és terjesztésében. Az Europol adatai szerint szerb maffiakörök évente több száz tonna kokaint juttatnak be Európába, főként az Adriai-tenger partvidékén át. 
Mindeközben Szerbiában is vannak előrelépések, az egészségügyi minisztérium frissítette a nemzeti drogstratégiát, és bevezette a nemzetközileg elismert adatgyűjtési rendszert, a TDI (Treatment Demand Indicator) 3.0 protokollt, amely a kezelést kérő szenvedélybetegekről gyűjt pontosabb adatokat, és kínál információkat. Azok számára, akik segítségért folyamodnak, hazánkban is elérhetőek az opioidhelyettesítő terápiák, igaz még városközpontokra korlátozódva. Civil szervezetek is részt vesznek a megelőzésben és a kárcsökkentésben, működnek steril tűcsereprogramok, tanácsadó irodák, sőt néhány központ felvilágosító programokat is kínál iskolásoknak és szülőknek.
A kábítószer-ellenes világnap minden évben lehetőséget ad arra, hogy ne csak a problémákra mutassunk rá, hanem megoldásokat is keressünk. A társadalmi megbélyegzés csökkentése, különösen a szenvedélybetegekkel szemben, kulcsfontosságú. Sokan azért nem kérnek segítséget, mert félnek az elutasítástól és a lenézéstől. Változtassunk ezen!

Magyar ember Magyar Szót érdemel

Nyitókép: Pixabay