2024. május 20., hétfő

A külföldi munkavállalás paradoxona

A pályafutásom során soha nem találkoztam még annyi kínaival, mint az elmúlt három évben. Rendszeresen kísérem a gazdasági jellegű szerződések aláírását, követem a beruházások (esetleges) megvalósulását, de gyárátadókon, cégek megnyitóján, gépcsarnokok üzembe helyezésén is részt veszek. És míg korábban ezeken alig mozgott néhány külföldi, addig ma már inkább azt számolom ki könnyebben, hogy hányunkra lehet „ráragasztani” az európai jelzőt.

Az idei év első hat hónapjában 24 785 munkaengedélyt adott ki külföldieknek a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat. Az év végéig tehát várhatóan dupla annyi vendégmunkást jegyzünk majd, mint 2021-ben: a félévi adatok ugyanis már most ezerrel meghaladják a tavalyelőtt egész évben bejegyzetteket. A szolgálat a 2022-es év elemzésekor is rekordszintű kimutatásokkal állt elő: ezek szerint tavaly 35 168 munkaengedélyt adtak ki vendégmunkásoknak, akik közül legtöbben Montenegróból, Bosznia-Hercegovinából, Észak-Macedóniából, Kínából, Törökországból, Indiából, Kubából, Fehéroroszországból, Ukrajnából és Nepálból érkeztek országunkba. A külföldiek többsége szakképzetlen, vagy legfeljebb harmad- és negyedfokú képesítéssel rendelkezik. A kimutatásokból az is látszik, hogy a külföldről érkezők túlnyomó része hivatalosan minimálbérért dolgozik Szerbiában, a legmagasabb bejelentett jövedelmük 60–70 ezer dinárig terjed.

A szakszervezetek szerint a gyakorlatban ritkán alakulnak meg olyan érdekvédelmi csoportosulások, amelyek a vendégmunkásokat képviselik: ők ugyanis többnyire rövid ideig tartózkodnak országunkban, és a nyelvet sem ismerik. A szerbiai munkaadók együttműködnek a munkások érdekvédelmi szervezeteinek megalakításakor, a felügyelőségeknek ugyanis sikerült ezen a téren „rendet teremteni” – állítja Saša Torlaković, az építőipari munkások érdekképviseletének elnöke. Hozzátette: ma már nem történhet meg, hogy az állami projekteken feketén dolgozzanak munkások. Ennek ellenére a külföldről érkező munkások száma a gyakorlatban jóval meghaladja a hivatalos adatokat: Divčibaren, Zlatiboron és az Ezüst-tó (Srebrno jezero) környékén levő építési területeken rengeteg a török és a kínai alkalmazott – mutatott rá Torlaković, aki szerint jelenleg nagyon nehéz felbecsülni a vendégmunkások számát országunkban, mert az állásközvetítő ügynökségek még mindig követnek el visszaéléseket.

(Molnár Edvárd illusztrációja)

(Molnár Edvárd illusztrációja)

A munkaerőre jelenleg a legnagyobb szükség az építőiparban van: a hivatalos adatok szerint csaknem 170 ezer alkalmazottja van a gazdasági ágazatnak országunkban. A legtöbb Szerbiába érkező vendégmunkás is ezen a területen próbál elhelyezkedni. A nagy hazai cégek azonban szívesebben alkalmaznak hazai munkásokat – állítja Duško Bošković, az útépítők önálló szakszervezetének elnöke. A Beta hírügynökségnek nyilatkozva kiemelte: a szerbiai piacon van elegendő munkaerő, csak meg kell fizetni. A külföldi munkaadóknak viszont nem felel meg a magasabb jövedelemért küzdő szerbiai alkalmazott, amikor az indiai sokkal olcsóbban elvégzi a munkát, hisz a saját országában legfeljebb 100 dollárért dolgozik, Szerbiában viszont 300–400 dollárt is kereshet havonta – vázolta a helyzetet az útépítők képviselője. Hangsúlyozta, hogy az utak építésén és felújításán az utóbbi években átlagosan 15 ezer munkás dolgozik országunkban, az idén viszont 16 500 útépítőt alkalmaztak a főként külföldi kivitelezők. Erre elsősorban a Moravai korridor építése miatt került sor: a projektet megvalósító amerikai-török Bechtel–Enka konzorcium kétezer külföldi munkást alkalmazott a szerbiai munkálatok elvégzésére.

Míg az utainkat törökök és kínaik festik, a fürdőinket indiaiak és kubaiak csempézik, addig a szerbiai szakemberek a német alapokat öntik – írja a euronews.rs. A hírportál által felkeresett szakemberek ugyanis rámutattak: évtizedekig tartott az a kivándorlás, ami miatt jelentősen megfogyatkozott a képzett szakemberek száma Szerbiában. Manapság pedig már égető problémává vált országunkban a munkaerőhiány: a gazdaság fenntartásához immár nélkülözhetetlen, hogy külföldi munkásokat alkalmazzunk egyes ágazatokban – mondta a hírportálnak Jelena Jevtović, a Szerbiai Munkaadók Uniójának szakembere. Hozzátette: a vendégmunkások alkalmazásának szükségessége miatt módosított a szerb állam a külföldről érkező munkásokra vonatkozó törvényen is. A határozat szerint immár 15 nap alatt kiadja a belügyminisztérium az egységesített munkaengedélyeket, amelyek az ideiglenes tartózkodást is jóvá hagyják a vendégmunkásoknak. Az egyszerűsített igénylés mellett az eddigi egyéves határidő helyett három évre kaphatnak tartózkodási és munkaengedélyt a külföldiek. Ez a munkaadók szempontjából lényeges, hisz így hosszabb távon számíthatnak az alkalmazottaikra – magyarázta az újításokat a munkáltatók képviselője. Ugyanakkor a törvénymódosítás először biztosítja a külföldi munkavállalóknak Szerbiában azt, hogy az itt-tartózkodásuk ideje alatt megváltoztassák a munkahelyüket. Ezzel pedig a munkaadók vesztették el a zsarolás lehetőségét – mutatott rá a rendelkezések módosításának pozitívumaira Mario Reljanović, az Összehasonlító Jogi Intézet szakembere a szerb sajtóban.

Így tehát már jogilag alátámasztott elvárássá vált, hogy az általam látogatott eseményeken tovább szaporodjanak a kínaiak és a törökök. Közben pedig tovább hallgathatom az újvidéki munkatársaim beszámolóit is az orosz és ukrán középosztály szerbiai boldogulásáról. Mert lassan már nem marad olyan kolléga, akinek ne lenne bár egy olyan szomszédja, aki a két említett nemzet között dúló háború elől menekült volna Szerbiába. Mindenesetre területeinken jól megférnek egymással a főként IT szektorban dolgozó oroszok és ukránok: hatalmas bérleteket hajlandóak kifizetni a szerbiai nagyvárosok lakóinak, de azt sem bánják, ha azok egy idő után eladják nekik az otthonaikat. Így kerültek Belgrád utcáira azok a szerb állampolgárok, akik évtizedes törlesztést követően már nem tudták megfizetni az ezer eurót is meghaladó bérletet. Vagy azok a fiatalok, akik kezdő jövedelmükkel még nem tudnak akkora hitelre pályázni, amekkorával labdába rúghatnának az orosz felső középosztállyal.

Nos… Megalapozottnak érzem a félelmem, hogy a közeljövőben a szeretett kisvárosomban is egyre sűrűbben hallom majd az orosz és a kínai nyelvet. Gombamód szaporodnak ugyanis a tömbházak Temerinben…