Ma, azaz szeptember 17-én száz éve, hogy 1922-ben – megannyi kísérlet után – az új délszláv államban végre megalakult a jugoszláviai Magyar Párt. A politikai önszerveződés igénye a Délvidéken már a szerb megszállást követően megfogalmazódott, az új délszláv állam azonban számtalan módját találta a magyar nemzeti kibontakozás megakadályozásának.
2026. május 8., péntek
Vélemény
Régen tapasztalt válság sújtja Európát, ami súlyos gazdasági, társadalmi és politikai következményekkel járhat. Az egyre drágább megélhetési és lakhatási költségek miatt egyre többen elégedetlenkednek.
Az ENSZ Közgyűlése tizenöt évvel ezelőtt hozta meg határozatát, amellyel szeptember 15-ét a demokrácia napjává nyilvánította. Az emberiség fejlődésének eme jeles vívmányát azóta is az egész világon megünneplik.
Ahogyan az várható is volt, a koszovói kérdésről esett szó a Nemzetbiztonsági Tanács szombati ülésén, melyen tájékoztatták a kormány, az államvezetőség, a biztonsági szolgálatok tagjait arról, milyen új momentumai vannak a Belgrád és Pristina közötti tárgyalásoknak. Nem sok mindent tudni arról, hogy egészen pontosan mit fednek a tanács ülése előtti és utáni kijelentések.
Mozdulatlanul áll hajszálvékony lábaival, fönn a sarokban. A birodalmát már megingattuk, de nem tudjuk, mi legyen a további teendő, túlságosan sebesek a mozdulatai, fennáll a veszélye annak, hogy végigfut a portörlőn, és ha egészen közel ér, farkasszemet kell majd néznünk.
Boci, boci, tarka… – énekeltük a gyermekeimmel annak idején, miközben habzóan csorgott a hófehér tej a csészébe. Igaz, néha kicsit elrontottuk cukorral, kakaóval, de többnyire alig várták a csemetéim, hogy megteljen a pohár, és már le is hörpintették.