Négy évvel ezelőtt kevesen hitték volna el, hogy a következő államfő Tomislav Nikolić lesz, és Szerbiát a Szerb Haladó Párt fogja vezetni. Azt, aki ilyesmit merészelt állítani, legalább olyan hibbantnak gondolták, mint Nostradamust az elmaradt világvége után, sőt előbb helyezték kilátásba a világvégét, mint hogy a Szerb Radikális Pártból kilépő Nikolić a jövőben egy olyan, a polgárok által közkedvelt européer úriember lesz, aki vonakodva bár, de beismeri, hogy Koszovó elveszett.
2026. április 11., szombat
Vélemény
Hazafelé lépegetek, s az elmúlt éven mélázom. Az embert ilyenkor mindig elkapja valami belső kényszer, hogy magára maradjon és visszatekintsen az elmúlt egy évre, s értékeljen, számot adjon az eltékozolt vagy jól kihasznált napokról, egy évéről, az időről, mely eleve megfoghatatlan.
Az összegzés és a tervezgetés időszakában mind gyakrabban gondolunk arra, hogy az új év új reményekkel kecsegtet, új lehetőségeket kínál majd, legyen szó akár az egyén, akár a társadalom szintjén végbemenő változásokkal kapcsolatos reményekről és lehetőségekről. Az egyénieket persze gyakran elintézzük egy-két apró fogadalomtétellel, amelyeknek a megvalósulásában gyakran magunk sem hiszünk igazán, mégis fogadkozunk, hiszen akkor tisztábbnak érezzük a lelkiismeretünket, mondván, mi legalább megpróbáltuk.
Amióta az eszemet tudom, mindig szerettem olvasni. Általában nem számított, mit, ugyanúgy elvoltam a szépirodalommal, mint a ponyvával, a könyvekkel, mint az újságokkal, vagy éppen az atlasszal, mint az internettel.
Karácsonykor nemigen kapcsoltam be a tévét, mert a bejelentők alapján tudtam, hogy már szinte mindent láttam. Azokhoz az ajánlásokhoz csatlakoztam inkább, miszerint ez az ünnep legyen a családé.
A koszovói kérdés igája mázsás súlyként terheli Szerbiát és akadályozza az ország haladását. Az egyik ellenzéki párt elnöke ezért nevezte kedvező fejleménynek Tomislav Nikolić államfő múlt héten bemutatott Koszovó-ügyi tervének tervezetét.