Szájkaratés. E Hadházi László stand-up-showmantől kölcsönzött kifejezés arra az embertípusra vonatkozik, amely mindent és mindenkit megfigyel, mindig mindent jobban tud, és véleményét (hacsak az érdeke nem kívánja másként) nem rejti véka alá.
Vélemény
Hát megtörtént. Vasárnap a határon túli, kettős állampolgársággal rendelkező magyarok is részt vehettek a magyarországi országgyűlési választásokon, ezzel pedig legalább egy téglát sikerült kiütni a Trianon emelte falból.
Száz évvel ezelőtt Szerbia azzal szerzett világhírnevet, hogy minden más államnál több szilvát szállított a világ minden tájára. Arról nem is szólva, hogy a „sligovica”, vagyis a szilvapálinka a legelőkelőbb körökben is italkülönlegességnek számított.
Már hónapok óta számít állandó újságírói kérdésnek, a közvéleményt lankadatlanul foglalkoztató témának: meddig bírja még a tartományi kormány? A Demokrata Párt, mint ismeretes, szinte abszolút többséget szerzett a 2012-ben megtartott tartományi parlamenti választásokon, a 120 fős képviselőházban 59 mandátuma lett, sőt, a későbbiekben az egyetlen liberális demokrata párti képviselő is engedett a csábításnak és átlépett a demokraták népes táborába.
Európai rekordot döntött Magyarország. Ha csak ezt halljuk, sporteredményre gondolhatunk, viszont ha végigmondjuk a mondatot, hogy Magyarországon az április 6-ai országgyűlési választáson a Fidesz–KDNP az európai uniós pártok közül a legnagyobb támogatást érte el, már egyértelmű, hogy egy remekül működő négyéves politikai ciklus után, újabb négy évre feljogosító, elsöprő győzelméről beszélünk.
A nagybecskereki hatalom hónapok óta emlegette, mégis meglepetést okozott, hogy a helyi parlament elfogadta a határozatot, amellyel utasítják a Városi Vízműveket, hogy bontsa fel a WTE Wassertechnik társasággal a vízgyár építéséről aláírt szerződést. Furcsa, hogy az ülés alig 24 óra alatt lett összehíva, egyetlen napirendi ponttal, méghozzá szokatlan időpontban (péntek 14 óra).

