Szerbia polgárai egy életre megtanulták: biztosan az egyébként is szinte állandóan üres zsebük fogja bánni, ha valaki reformokat, nagy változásokat emleget. Ha ezen változások beharangozói még hozzá is teszik, hogy a reformok fájdalmasak lesznek, akkor végképp nem férhet hozzá semmi kétség, hogy hamarosan valóban ilyen irányba indul el az államvezetés.
2026. április 9., csütörtök
Vélemény
Nemrég egy beszélgetés során hangzott el, hogy élményekben mennyire gazdagabb életünk volt nekünk, akik egykoron a múlt század nyolcvanas éveiben többek között különböző képregényeken „szocializálódtunk”, mint azoknak a mai lurkóknak, akik órákat töltenek el egy számítógépes játék játszásával, illetve a közösségi oldalakon történő böngészéssel.
„Hogy érzed magad? – Jól, olyan fesztiválosan fáradtan.
Annak ellenére, hogy a köztársasági parlamentnek olyan fontos reformtörvényekkel kell foglalkoznia, mint amilyen a munkatörvény, vagy a nyugdíj és rokkantsági biztosításról, majd néhány hét múlva a csődeljárásról és a magánosításról szóló törvények módosítása, a parlament arra is talált időt, hogy elkezdje kidolgozni a képviselők viselkedési kódexét. A dokumentumot ősz folyamán tervezik elfogadni.
Keressünk egy tátongó lélekmélységet! Szőjünk bele egy pókhálót, majd játsszuk el ebben a ragacsos, olykor nyúló, olykor feszülő csapdában egyszerre a pók és a vergődő légy szerepét!
Elsősorban az autós társadalom osztatlan és jogos felháborodással vette tudomásul, hogy július elsején 45 százalékkal megdrágult a gépjárművek kötelező biztosítása. Természetesen ez arra a 6244 kocsira is vonatkozik, amelyekkel a miniszterek és a minisztériumok magasabb-legalacsonyabb rangú tisztségviselői és beosztottjai furikáznak.