Úgy kell meghódítanunk a kulturális tereket, úgy kell birtokba vennünk azokat, ahogyan azt egy fülledt kora nyári estefelé a gyerekektől láttam: a Szabadkai Városi Múzeumban miközben a felnőttek a felolvasást hallgatták, a szüleikkel érkezett gyerekek „megszállták” a szomszédos helyiségeket, vagyis a Vajdasági Magyar Képtár termeit. Először csendben sétálgattak, nézelődtek, majd megpillantva Husvéth Lajos művészi játékfiguráit már kicsit hangosabban adtak hangot a tetszésüknek, később a kisebbek még kergetőztek is egy kicsit, de mire vége le...
Vélemény
Az elmúlt hetek, hónapok kísértetiesen emlékeztetnek a 2000. október 5-e előtti eseményekre.
Ha logikai szempontból górcső alá veszünk néhány törvényt vagy kormányrendeletet, igen hamar kiderül, hogy a gyakorlatban igen kicsi az értékük, s tulajdonképpen a meghozataluk egyik vagy másik kormánypárt választási kampányfogása volt. Ezek közé tartozik a közérdeklődésre számot tartó adatok közlésének kötelezettsége is.
A régi időkben a népművészet élete a parasztokhoz, a pásztorokhoz, a történelmi kisemberhez volt kötve. Ahogy a valamikori világ fölbomlott, a népművészet és a szokások is elhalványultak.
Az újságírásban és úgy általában a médiaszíntéren az elmúlt években olyan viharos változási folyamat vette kezdetét, amelynek során szinte követhetetlen tempóban változik maga a szakma, de a médiafogyasztási szokások is. Az internet megjelenésével a hírgyártás felgyorsult, ma már nem elég elsőként hozzájutni egy információhoz, fontos, hogy azt elsőként is juttassuk a fogyasztó elé.
Érinti-e Önt a kormány bér- és nyugdíjcsökkentő intézkedése?

