Vélemény

Az autók evolúciója szinte egyet jelent a sebesség növekedésével. Igen leegyszerűsített nézőpont ez, de amióta autó az autó, és ember az ember, mindig a gyorsabb és erősebb járgány izgatta fel a kollektív tudatalatti vágyakozó részét.

A tetoválásokról mindig egy igen kellemetlen történet jut eszembe. Ismerőseim körében a tinédzserkorban több nagy, „életre szóló” szerelem is kialakult, s bár akadt olyan, amely valóban éveken át tartott, egy-egy igen csúfos véget ért.

Kedvelem a postásunkat, egy fiatal, kedves, körszakállas figura. Ha esik, ha fúj, hozza a postát, igaz, egyre ritkább az a küldemény, amit borítékban adnak fel a címemre.

Hatalmas öröm az ember életében, amikor önállósodni tud, amikor eljut addig, hogy saját magáról gondoskodjon, megéljen a pénzéből. Még nagyobb, amikor úgy tudja megoldani például a lakhatását, hogy ne függjön senkitől, amikor a sajátjának mondhatja az ingatlanát, amelyben éjszakánként álomra hajtja a fejét.

Állítólag Judith Sargentini a múlt héten ott toporgott az Európai Néppárt üléstermének ajtaja előtt, nyilván azért, hogy örömtáncban vagy tapsviharban törjön ki, amint tudomására jut, hogy jaj lett...

Évek óta megkülönböztetett érdeklődéssel figyelem Csorba Béla köteteinek sorát, melyeknek együttese évszázados kisebbségi sorsunkról és történelmünkről olyan alapos és körültekintő számvetést nyújt, amely őszinteségében egyedülálló és példa nélküli szülőföldünkön, a Délvidéken. Ő az a temerini ember, aki otthona küszöbén állva tekint széjjel a Bácskaságunk közeli és távoli valóságában, kezével és szívével egyszerre tapintja, érinti meg a halódó világ többnyire takargatott és rejtegetett sebeit.