Teljesen megújult Vajdaság legnagyobb, Szerbia harmadik legnagyobb orgonája, a zombori Szent István király-templom hangszere, miután befejeződtek a csaknem négy éven át tartó, átfogó rekonstrukciós munkálatok. A műemlékhangszer ünnepélyes átadása során az orgonát megáldották, a szertartást Stjepan Vidak karmelita prior szolgáltatta, s a liturgikus keretek között a jelenlévők együtt adtak hálát a közösségi összefogás kiemelkedő eredményéért. Az eseményt megtisztelte jelenlétével Nacsa Lőrinc, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára, dr. Pásztor Bálint, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) elnöke, Juhász Bálint, a tartományi képviselőház elnöke, valamint Fremond Árpád, a Magyar Nemzeti Tanács (MNT) elnöke is. Jelen voltak a vajdasági magyar kulturális, politikai, egyházi élet képviselői is, köztük msgr. Fazekas Ferenc szabadkai püspök is.
Az ünnepi szónokok beszédükben egyaránt hangsúlyozták a szülőföldön maradás és a kulturális örökség megőrzésének fontosságát. Kiemelték: egy ilyen volumenű beruházás nem csupán technikai siker, hanem a vajdasági magyar közösség életerejének és jövőbe vetett hitének is tanúbizonysága. Az ünnepség méltó lezárásaként Vizin Kornél, a Szabadkai Zeneiskola orgonatanára adott ünnepi hangversenyt, amely során a közönség első alkalommal hallhatta teljes pompájában a megújult hangszert.
– A zombori orgona méltó a hangszerek királya címre, hiszen száz év hangzását jeleníti meg: tanúja volt a magyar szemmel legsötétebbnek nevezhető évszázadnak, de ugyanakkor a reménységgel teli imádságoknak is – szögezte le Nacsa Lőrinc nemzetpolitikai államtitkár.
Megjegyezte, hogy lélegző, eleven hangszernek számít az orgona, ugyanúgy, ahogyan a határon túli magyar közösségek is, melyek a 2010-es nemzetpolitikai fordulatot követően váltak igazán ilyenné.
Nacsa Lőrinc nemzetpolitikai államtitkár szavai szerint a magyar kormány Szent István hagyatékából indult ki akkor, amikor úgy döntött, hogy végrehajtja a nemzetpolitikai gondolkodásban azt a gyökeres változást, amely felelősséget vállal a határon túli közösségekért is. A mai kormánypolitika egyik alapköve annak elve, mely szerint minden magyar felelősséget érez minden magyarért – értékelte Nacsa.
Kiemelte, hogy a mai magyar kormány hisz a hit és a szeretet erejében, ennek ékes bizonyítéka az is, hogy az elmúlt évek során a Kárpát-medence területén 4000 templom újult meg, továbbá 200 új templom is épült.
MESTERSÉG, TUDÁS, HIT ÖSSZEFONÓDÁSA
Dr. Pásztor Bálint, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke Zomborban rámutatott, hogy a templomban a közös ima és a lelki találkozó tölti be a falakat, az orgona ennek a találkozásnak a hangja. Hozzátette, hogy ez az orgona az elmúlt száz év történéseinek a tanúja volt, a zombori magyarság egyik meghatározó tanúja is ezzel egyetemben.
– A vajdasági magyarság elválaszthatatlan részét jelenti a zombori magyarság, ennek a közösségnek a tagjai mindvégig vigyáztak erre az orgonára, ahogyan óvták nyelvüket, kultúrájukat, hitüket is. Enélkül az áldozat nélkül a templomi tárgyak csak a múlt maradványai lennének, a hittel és szívóssággal azonban maga az orgona is egy közösség életének fontos letéteményese – fejtette ki Pásztor.
Az orgona felújítása egyben bizonyíték arra is, hogy a mesterség, a tudás és a hit egységet alkot – mutatott rá, felemelő pillanatként definiálva a tegnapi eseményt.
A KÖZÖSSÉG LELKE
Fremond Árpád szerint Zombor lelke nemcsak a fákkal övezett utcákban és terekben, hanem éppen ennek a templomnak a magasságában, szélességében, nagyságában is megmutatkozik. Mindez a hely a város különlegességéhez járul hozzá, az viszont különösen emeli a napnak a fényét, hogy Vajdaság legnagyobb orgonája újult meg egy évszázad után – húzta alá.
– Ez az orgona túlélte a történelmi viharokat, hordozza magában a vajdasági magyar közösség megpróbáltatásait és a közösség reményeit is – emelte ki az MNT elnöke.
Kijelentette, nem mindig volt kedves a történelem közösségünk tagjaihoz. Számtalanszor rombolták le őseink hagyatékát, akarták eltüntetni elődeink örökségét, nyomát. Ez azonban nem sikerült a zombori templommal, a tornyai között és benne található Szent István-szobrokkal kapcsolatban. Fremond végül kijelentette: legyen a jövőben is a zombori orgona a hit hangja, a közösség erejének tanúja.
NÉGYÉVNYI APRÓLÉKOS MUNKA
A topolyai Apró Tibor orgonaépítő vezetésével zajló felújítás 2021-ben vette kezdetét, s voltaképpen azt követően indulhatott el, hogy 2020. december 4-én megérkezett a célra szánt támogatás. A salzburgi Mauracher mester által még 1926-ban épített műemlékhangszer újjászületését a Miniszterelnökség Nemzetpolitikai Államtitkársága tette lehetővé.
A szervezet a Magyar Nemzeti Tanács 2020-ban benyújtott kérelme alapján összesen 40 millió forintos (13 027 080 dinár / 110 936 euró) forrást biztosított a teljes körű felújítási program megvalósításához. Az elmúlt csaknem négy évben minden apró alkatrészt szakértői kezek vettek górcső alá, hogy a zombori templom monumentális orgonája ismét régi fényében tündökölhessen, s hirdesse az itt élő magyarság megmaradásának erejét.
Nyitókép: Ótos András felvétele
