2025. július 10., csütörtök

Változtatni kell a városi támogatás rendszerén

Nem maradhatnak előnytelen helyzetben a kisebbségek művelődési egyesületei

Zomborban évek óta problémákat vet fel a városi támogatás odaítélése során a kisebbségi közösségek művelődési egyesületeinek hátrányos helyzetbe kerülése. A polgármester által kiírt pályázat körüli munkát a Laza Kostić Művelődési Központ vezényli, a bírálóbizottság javaslatát a Városi Tanács véglegesíti, a támogatási szerződéseket pedig a polgármester írja alá. Azon túlmenően, hogy szűkös a városi költségvetés, az MNT által kiemelt intézményként kezelt Laza Kostić MK kritériumai egyformák mind a többségi, mind a kisebbségi egyesületek tekintetében.

Több magyar egyesület nem is vesz részt a pályázaton, mert esélye sem lenne, az indulásnak ugyanis alapfeltétele, hogy az előző esztendőben legalább községi szemlén szerepeljen, noha például a tevékenységi körét érintő területen nem is tartanak községi szemlét.

– A már kiértékelt, pontozott pályázatok elbírálását végző bizottságnak esélye sincs a kisebbségiek javára ítélni, mert azok nem tesznek eleget a kiírás alapfeltételének, de még a döntés meghozó Város Tanácsnak sincs ilyen jogosítványa, mert a merev szabályzat a tanácstagok kezét is megköti – hallottuk Horváth Ódry Mártától, a polgármester művelődési és oktatási tanácsosától, aki az idén tagja volt a bírálóbizottságnak. – Az önkormányzat kisebbségi képviselői folyamatosan figyelmeztetnek a helyzet tarthatatlanságára, és most végre úgy tűnik, sikerül is előrébb lépnünk a hátrány kiküszöbölése terén.

Szakács Csaba, a Városi Tanács tagja arról tájékoztatott bennünket: évek óta nyilvánvaló, hogy a művelődési egyesületek tevékenységének a város által történő társfinanszírozására vonatkozó kritériumok nem ismerik fel a kisebbségi egyesületek különbözőségét.

– A kritériumrendszertől idegen szinte minden, amivel a kisebbségi művelődési egyesületek foglalkoznak. A mércék a jól működő többségi egyesületeknek felelnek meg: községi, körzeti, tartományi, országos szemlék alapján pontozzák őket. Ez a mércerendszer nem ismeri például a Szólj, síp szólj!, a Gyöngyösbokréta vagy a Durindó jellegű rendezvényeket, amelyek viszont a magyarság tekintetében értéket képviselnek. Ráadásul a kisebbségek tartományi szintű megmérettetései országos jelentőségűek, mert fölöttük már nincsen még egy lépcső, de ez valahogy nem kerül napirendre – mondta Szakács Csaba. – Mindannyiunk számára világos, hogy ez a hátrányos megkülönböztetés, hiszen az, hogy a tartományi szinten elért eredmények ellenére nem is pontozzák az egyesületet, ha községi szinten nem szerepelt – egy például nem is létező községi szemlén –, tarthatatlan. A városi közigazgatás társadalmi tevékenységekkel foglalkozó ügyosztálya ki is dolgozott egy számomra alkalmazhatónak tűnő új kritériumrendszert, de azt a Laza Kostić MK megvétózta. Amikor pedig feladatul kapta, hogy ő alakítson ki új mércéket, illetéktelennek nyilvánította magát, és visszadobta a labdát az ügyosztályhoz.

– Meggyőződésem, hogy a jövő évi támogatás mércéi és a pályázat lebonyolítása is a társadalmi ügyosztályhoz kerül, és sokkal igazságosabb lesz az eddiginél. Úgy vélem, a város támogatásának nem alanyi jogon kell járnia, hanem a munkától függően. Szerintem helyi szinten figyelni kell arra is, hogy melyik egyesület mely más pályázatokon szerez támogatást. Leegyszerűsítve: ha egy egyesület tartományi forrásokból nyert támogatást, azt nem azért kapja, mert létezik, hanem mert olyan tevékenységet folytat, amire a helyitől magasabb szinten is odafigyelnek, és ilyen esetben a városnak hozzá kell tennie a maga eszközeiből is az egyesület támogatásához – vélekedik Szakács Csaba.

Elvegyi Ákos, a zombori Városi Tanács tagja emlékeztetett arra, hogy a támogatások kérdésében a tanács már meghozott egy olyan munkajellegű határozatot, hogy az idei pályázat lezárulta után igyekeznek valamiféle kompenzációs megoldást találni a hátrányos helyzetbe került kisebbségi egyesületek javára. Lapunknak nyilatkozva elmondta: a polgármester rendelkezésére álló keretből az idén erre 200 000 dinárt fordítanak, ami mindenképpen csak áthidaló megoldás, de jelzésértékű gesztus.

– Aki az elmúlt években a rossz mércerendszer alapján mindössze 3–6 ezer dinárt kapott a várostól egész évi tevékenységére, vélhetően most valamivel többet kap majd, de az elosztásról természetesen nincs tudomásom, nem nyilatkozhatom róla – mondja Elvegyi Ákos. – Fontos eredmény, hogy tudatosult a módszer tarthatatlansága, és mindannyian bízunk benne, hogy pozitív irányban lépünk előbbre. A kisebbségi, és én most csupán a magyarságról beszélek, tehát a magyarság érdekvédelme szempontjából itt nem szabad megállni, és nem szabad egyéni partizánakciókat kezdeményezni, hanem meg kell teremteni a hathatós, együttes érdekvédelmi fellépést.

Magyar ember Magyar Szót érdemel