Sereglés Zentán is

Ahogyan már hírül adtuk, Zenta is bekapcsolódott a Sereglés 2025 programsorozatba, így szombaton délelőtt mintegy ötven népzenész és néptáncos gyűlt össze a Tisza-parti városban.

A résztvevők, köztük helybéliek, csókaiak, adaiak, tornyosiak és törökkanizsaiak a hídnál lévő kopjafánál gyülekeztek, ahol Pásztor Árpád atya megáldotta őket. Ezt követően besétáltak a központba, ahol a városháza előtti téren Virág György színművész köszöntötte őket, majd Perpauer Attila, a Thurzó Lajos Művelődési-Oktatási Központ megbízott igazgatója szólt az egybegyűltekhez. Ismertette a Sereglés program lényegét és elmondta, a zentaiak számára ez egy fontos esemény, mert ebben megmutatkoznak a gyökereink és a közös közösségi óhaj, amelyben megfogalmazzuk életünk fontos, meghatározó értékeit. Beszéde után Virág György elszavalta Csoóri Sándor Faparázs a hóra kivilágít című versét, majd a résztvevők egy közös produkciót mutattak be, amelyben négy zentai népdalt énekeltek el zenei kísérettel és tánccal megfűszerezve. 
 

A Sereglés 2025 zentai programjában közreműködtek az adai Aranykapu Művelődési Egyesület és a Vadvirág Hagyományápoló Kör, a csókai Móra Ferenc Magyar Művelődési Egyesület, a tornyosi Ady Endre Művelődési Egyesület, a törökkanizsai Tiszagyöngye Művelődési Egyesület és a zentai Bodor Anikó Hagyományápoló Egyesület tagjai, valamint a zentai Sarkantyú tamburazenekar. 

Polyák Dániel, a zentai esemény koordinátora elmondta, a csoportok nagy örömmel vettek részt a Sereglés programjában, hiszen ez is erősíti őssztartozásukat.

– A Tisza menti népzenei oktatás révén a csoportok tagjai már elég jól ismerik egymást, sokszor találkoznak népzenei eseményeken, de minden egyes újabb találkozás, közös muzsikálás és éneklés erősíti bennük az összetartozást, az egy közösséghez tartozást, és ez nagyon fontos. 

Mint ismeretes, a Sereglés 2025 elnevezésű fesztivál célja, hogy bemutassa egyrészt a Csoóri Sándor Program eddigi eredményeit, a szélesebb közönség számára is ismertté tegye annak kiemelkedő színvonalát és a közösségre gyakorolt jótékony hatását, másrészt megmutassa, hogy a népművészet nem csupán örökség, hanem megtartó közösségi élmény is.