Újrakezdés mogyoróval

Sajnos még mindig többen hisznek a külföldi álomban, mint az itthoni megmaradásban, de azért találunk pozitív példákat is körülöttünk. A zentai Fajka Bence is egyike azon hazaköltözőknek, akik bár megpróbálták a külföldi létet, mégis úgy döntöttek, itthon szeretnének boldogulni. Bence a ciprusi életét hagyta maga mögött, és visszatért szülővárosába. Az ott megkeresett pénzt mindenféleképpen szerette volna befektetni valamibe, így félretette addig, amíg a megfelelő ötletre várt, ő maga pedig 2019-ben munkába állt az adai Termometal vállalatban.
– 2020-ban szembe jött velem egy cikk a Magyar Szó hasábjain arról, hogy a szerbiai mogyorószükséglet 90 százalékát külföldi behozatalból fedezik. Ekkor döbbentem rá, hogy ez számomra egy nagyon jó lehetőség lehet, a családomtól pedig nem is áll távol a gyümölcstermesztés.
 

– A géppark és a földterület adott volt, ahogy a kezdőtőke is, már csak a tudás hiányzott hozzá. Az interneten keresgéltem, honnan tudnék beszerezni jó minőségű mogyoróbokrokat, oltványokat, valamint igyekeztem egyre jobban beleásni magam a termelési folyamatba. A szerbiai Ferrero cégnek Babapusztán van többhektárnyi területű mogyoróültetvénye, illetve faiskolája. Az ő segítségüket is kértem. Elmagyaráztam, hogy mekkora terület áll a rendelkezésemre, ők pedig elkészítették rá az ültetési tervet, és elmondtak minden hasznos és fontos információt. A mai napig számíthatok rájuk, nagyon sok hasznos előadást tartanak a témában. A tapasztaltabb zentai mogyorótermesztők véleményét is kikértem, akik ugyancsak sokat segítettek. Azt is elárulták, hogy a többi gyümölcshöz képest a mogyoró sokkal kevesebb energiát, időt és pénzt követel, emellett nem is annyira érzékeny, mint például az alma, amellyel sokkal többet kell foglalkozni – mesélte Bence.

Hozzátette, hogy a környéket járva csak néhány kisebb mogyoróparcellával találkozott. Szerinte kevesebben termelik ezt a gyümölcsöt, mint amekkora igény lenne rá. Elárulta azt is, hogy az általa látott területeket is körülbelül akkor telepíthették, amikor ő a sajátját, és bár lehet, hogy most a kereslet nagyobb, mint a kínálat, véleménye szerint ez egy ponton megfordulhat, és akkor majd az eladással lehetnek problémák.

– Mintegy kéthektárnyi területű az ültetvényem, amelyen megközelítőleg 1100 bokor található, giffoni, romana és nocchione fajtákkal foglalkozom. A szakemberek tanácsa alapján választottam ezeket. A beporzás miatt érdemes három fajtával foglalkozni, mert mindegyik más időszakban virágzik és termékenyül meg. Ez azért is jó, mert lehet, hogy az egyiknek a virágzása alkalmával rossz idő van, esik az eső, és kimosódik a virágpor, nem tudnak beporozódni, a másiknak a virágzásánál azonban lehet szép az idő, így az egész terület megtermékenyülhet – magyarázta Bence.

– Fontos kiemelni, hogy mivel bokrokról van szó, amelyek genetikájukból adódóan minél sűrűbbek szeretnének lenni, a metszés elengedhetetlen. A mogyoró a napos, világos, szellős környezetet szereti, azt viszont nem tudja elviselni, ha sűrű, és nem tudja átjárni a levegő, emellett a túl sűrű bokor a betegségek táptalaja. Öntözőrendszer nélkül igen nehéz a munka, ennek a beszerzése hatalmas segítség volt számunkra. A talaj karbantartása is elengedhetetlen. A mogyoróvédelem esetében az egyik legnagyobb problémát a poloska okozza, amely képes tönkretenni a termés jelentős részét. Sajnos a megváltozott időjárási feltételek miatt ez egész évben veszélyezteti az ültetvényt. Van még egy fajta bogár, ormányosnak nevezik. Májusban és júniusban tevékenykedik, és képes teljesen tönkretenni a mogyorót. Ezek ellen csakis permetezéssel tudunk védekezni.

Fajka Bence ültetvénye még fiatalnak számít a maga négy évével, termést sem sokat takarított még be róla, Bence azonban bizakodó, hogy az idén már a kezében foghatja munkájának szó szerinti gyümölcsét. Rámutatott, hogy a mogyoróültetvények az ötödik, illetve a hatodik évben már jelentős terméssel hálálják meg az addigi gondoskodást, a nyolcadik és a tizedik év közötti időszakban pedig maximális terméshozammal lehet számolni. Elmondta, a tapasztaltabb termelőkkel folytatott beszélgetés alapján kiderült, hogy van kereslet a mogyoróra, kisebb mennyiségben a piacokon, illetve cukrászdáknak lehet értékesíteni. Mint mondta, a tört mogyoró kilója 1000–1200, a pörkölt mogyoróé pedig 1400–1500 dinár. Hosszú távú tervei között szerepel, hogy valahogyan feldolgozza a nyersanyagot, és mogyorólisztet vagy édességet készítsen belőle.

– A két legnagyobb kihívásnak az időjárást és a piacot tekintem. A nyarak egyre melegebbek, az idei talán a legrosszabb eddig: hiába öntözöm a mogyorót, a szárazságban alig nő. Tavaly ugyanebben az időszakban az új hajtás már 60 centiméter volt, az idei jelenleg 20-30 centiméter körüli. A folyamatos szél is gondot okoz, hiszen ahogy nő az új ág, nincs még tartása, elgörbül, és rossz irányba nő, pedig fontos lenne, hogy kifelé nyúljon, hogy szellősebb maradjon a bokor közepe. A piaccal kapcsolatban elmondhatom, hogy Szerbiában minden zöldség és gyümölcs értékesítése gondot okoz, de bízok abban, hogy ahogyan egyre inkább a tudatos életmód felé haladunk, úgy lesznek egyre nyitottabbak az emberek a mogyoróból készült egészséges termékekre – mesélte Bence, majd hozzátette, hosszú távú tervei között szerepel az ültetvény bővítése. Erre csak azután kerül majd sor, hogy a már meglévő bokrok teljesen termésbe borulnak, hiszen ekkor látja majd meg igazán a piaci keresletet és igényeket. Olyan pályázati lehetőségekben is reménykedik, amelyekkel mind az ültetvényét bővítheti, mind a késztermékeket elkészítheti.