Határokon átívelő bajtársiasság

Egyhetes nemzetközi kiképzésről tért haza Hollandiából a Zentai Önkéntes Tűzoltótestület néhány tagja. Az ott töltött napok alatt számos területen bővítették elméleti és gyakorlati tudásukat, visszafelé pedig dugig megrakott autóval jöttek, ugyanis holland bajtársaik nem engedték el őket üres kézzel. Az élményekről Vasas Balázs, a testület elnöke mesélt.

– Már három éve együttműködünk a Tűzoltók Határok Nélkül (Firefighters Without Borders) elnevezésű holland alapítvánnyal. Rajtunk kívül Európában egyedül csak az ukrán önkéntes tűzoltókkal alakítottak ki ilyen kapcsolatot az országban dúló háború miatt. A holland társaink már jártak nálunk, először csak felmérték, mire lenne a legnagyobb szükségünk, másodszor pedig adományokkal tértek vissza. Egy csapatszállító tűzoltó járművet hoztak tele felszereléssel, köztük sisakokkal, védőruhákkal, légzőkészülékkel, bakancsokkal. Ekkor jelezték nekünk, hogy van egy ötletük, amely szerint a világ más tájairól is szeretnének önkéntes tűzoltókat hívni hozzájuk, azokat is támogatnák, ezért szerveznek egy egyhetes kiképzést. Hollandia nagyon fejlett a tűzoltás terén, a rendszerük, a felszerelésük is elismerésre méltó. Mi az egyik legnagyobb és legmodernebb kiképzőközpontban jártunk. Június 29-én érkeztünk meg, és egészen július 5-éig ott voltunk, akkor indultunk haza. Az utat, a szállást és minden felmerülő költséget az ott-tartózkodásunk alatt ők fizettek. Összesen 12 résztvevője volt ennek a kiképzésnek: rajtunk kívül Paraguayból, a Zöld-foki-szigetekről, Afrikából és Indonéziából érkeztek még önkéntes tűzoltók – mesélte Vasas Balázs.

A kiképzés hétfőn, június 30-án indult, és igen széles skálán mozgott. Szinte minden helyzetben kipróbálták magukat, illetve fejlesztették a már meglévő tudásukat. Ahogyan a zentai testület elnöke elmondta, szinte ugyanazt a programot csinálták végig, amit a hivatásos tűzoltók.

– Tűzoltásos gyakorlatokban vettünk részt, dróntechnikát mutattak be, feszítő-vágó eszközökkel is dolgoztunk. Elméleti oktatásban is részt vettünk, ott többet megtudhattunk a tűz terjedéséről és arról is, mire kell vigyáznunk a tűz megközelítésénél. Különféle szituációs gyakorlatokban is részt vettünk, autókat vágtunk szét, és „sérülteket” mentettünk ki belőlük. A központban rengeteg a konténerház, egymás tetején is akár, és ott gyakorolni lehet az emeletes házból való mentést, ugyanakkor szimulálnak idősek otthonában vagy pincehelyiségben kitört tűzesetet is. Ezekben a helyzetekben különféle megoldásokat alkalmaznak a tűzhöz, gázokat engednek be, benzint fröcskölnek, ventilátorral nehezítik a körülményeket. Volt olyan is, hogy beültünk egy ilyen konténerbe, ránk zárták az ajtót, vagyis testközelből tapasztaltunk meg mindent, és a felszerelést élesben tudtuk használni. A legextrémebb körülmények között is kipróbálhattuk magunkat – mondta.

Arról is beszélt, hogy ez egy teljesen új tapasztalat számukra, hiszen a holland tűzoltási technika merőben különbözik attól, amit ők használnak itthon. Elmondása szerint ott minden feltétel adott ahhoz, hogy biztonságosan közelítsenek meg egy-egy tűzesetet, Szerbiában pedig mindig a fennálló körülmények diktálnak, az alapján találják ki a legjobb és legmegfelelőbb oltási stratégiát. Ahogyan Vasas Balázs fogalmazott, a holland bajtársaik belülről támadják a tüzet, nálunk ez nem jellemző.

– Több tűzoltólaktanyát is meglátogattunk, kis önkéntes tűzoltólaktanyákat és nagy régiós központokat is. Lenyűgözött bennünket, hogy a falu nagyságú településeknek is teljesen modern a gépparkjuk és a felszerelésük, a nagy helységekről nem is beszélve. Amszterdamban meglátogattuk Európa legöregebb laktanyáját, és természetesen egy kis turistáskodás is belefért még az időbe – emelte ki Vasas Balázs, aki arról is beszélt, hogy bár repülőgéppel kellett volna kiutazniuk, az utolsó pillanatban arra kérték őket, hogy autóval és utánfutóval menjenek, hiszen ajándékokkal készültek számukra.

– Plafonig töltöttük az autót és az utánfutót is, annyi adományt kaptunk. Az egyik legnagyobb értékű ajándék egy feszítő-vágó hidraulikus rendszer, amivel az autókból ki tudjuk menteni a sérülteket, illetve még mentéshez szükséges eszközöket is kaptunk. Mindezek mellett rengeteg védőruhát, sisakot, légzőkészüléket és bakancsot is hoztunk. Az adományok egyelőre a határ túloldalán várják, hogy begyűjtsük a szükséges dokumentumokat, és ha ezzel végeztünk, akkor megyünk érte, és szállítjuk haza őket – sorolta a testület elnöke, aki zárógondolatként még annyit tett hozzá, hogy a vártnál sokkal jobban sikerült ez a nemzetközi kiképzőhét, és lehet, hogy a jövőben újabb találkozókra kerül sor. Annyit elárult, hogy a holland bajtársaik, akik korábban is voltak már itt, a közeljövőben ismét Zentára látogatnak, és remélik, hogy a segítségükkel hamarosan egy modern tűzoltóautóval gazdagíthatják a zentai gépparkot.