Szombaton ünnepélyes keretek között kezdte meg munkáját a Zenta Kollégium. A zentai a Lakiteleki Népfőiskola tizedik ilyen kollégiuma a Kárpát-medencében. Az illetékesek tervei szerint az elvégzett munka eredményei a következő év második felében összegző kiadvány formájában is napvilágot láthatnak majd.
Lezsák Sándor köszöntötte az egybegyűlteket (Máriás Endre felvétele)
– A Lakiteleki Népfőiskola által szervezett értékfeltáró program tizedik kollégiuma a zentai, hiszen kilenc kollégium már működik, és ezek már jó ideje értéket lajstromoznak, azaz házról házra járnak, és a hungarikumtörvény alapján igyekeznek összegyűjteni, lajstromba venni azt a tudást, teljesítményt, amely egy-egy területre és az ott élőkre jellemző. Tulajdonképpen a települések kirakatát rendezzük be, ráirányítva a figyelmet arra, hogy mi az, amit az ott élők tudnak, mi az, amit sajátos munkával, teljesítménnyel, több évszázad vagy akár évezred tapasztalataival képesek felmutatni, legyen szó akár ételről, italról vagy táncmozdulatról, esetleg varrásmintáról, szőttesről, kézimunkáról, faragásról, kézműves munkákról, tehát bármiről, ami értéknek tekinthető. Ezeket próbáljuk összegyűjteni, és továbbadni a közösségnek. Itt, az elszakított területeken sajátos helyzetben vagyunk, hiszen a hungarikumok mellett a „szerbikumokat”, a „szlovakikumokat”, az „ukranikumokat”, a „romanikumokat” is keressük, tehát mindazt, ami az adott térségben élő többségi nemzetekre jellemző, hiszen nagyon izgalmas megvizsgálni, hogyan hatottak egymásra a magyarok és a többségi nemzet tagjai – magyarázta a megnyitót követően Lezsák Sándor, a Magyar Országgyűlés alelnöke, a Lakiteleki Népfőiskola alapítója.
– A Zenta Kollégiumnak természetesen előzményei is vannak, hiszen az itteni kutatók egy része már járt Baranyában, a Duna mellékén, Apatin környékén és más helyeken is Magyarország határain túl, és természetesnek tartom, hogy minket se kerültek ki, tehát Zentát is felkeresték, ahol a mai nappal megkezdődhetett az aktív és igen intenzív munka is. Budapesten tartottunk egy előzetes megbeszélést, amelynek során meghatároztuk, hogy miként fogunk hozzá a munkához. Többen is vállalták az alanyok beszervezését, tehát olyan embereket igyekeztem magam mellé választani, akik ismerik az adott településen élőket, és velük együtt választottuk ki Zentáról és a község falvaiból azt az összesen 600 főt, akiket a fiatalok felkeresnek. A munkában harmincegy fiatal vesz részt, végzős egyetemisták, doktoranduszok, tehát szakemberek, a néprajz, szociológia, szociográfia értő emberei, akiknek egy részét meghívásos alapon, a másik részét pedig pályázati úton szólítottuk meg – hangsúlyozta Fodor István, a Zenta Kollégium vezetője. – Számunkra nagyon fontos, hogy Magyarországról is jöttek, hiszen ők vannak többségben, mert lehet, hogy a Délvidékre vonatkozóan még mindig jelen van az egykori jugoszláv időkre vonatkozó nosztalgia. Nagy haszna lesz számunkra ennek a felmérésnek, egyebek mellett az is, hogy ők is látják, hogyan élünk, amit másoknak is el fognak mesélni, tehát a szakmai haszna mellett az emberi kapcsolatoknak a fejlesztését is rendkívül fontos hozadéknak tartom – tette hozzá Fodor István.
A Lakiteleki Népfőiskola által szervezett értékfeltáró kezdeményezés keretében több régióban már korábban megkezdték az értékek összegyűjtését. Az eddigi tapasztalatok pozitívak, hiszen mindenütt nagy örömmel fogadták a fiatal kutatókat, akik a kérdőív és a mélyinterjú módszerével igyekeznek adatokat gyűjteni az adott területeken. Az illetékesek tervei szerint az elvégzett munka eredményei a következő év második felében összegző kiadvány formájában is napvilágot láthatnak. A Zenta Kollégium a Lakiteleki Népfőiskola szervezésében, a Miniszterelnökség, az Emberi Erőforrások Minisztériuma és a Hungarikum Bizottság támogatásával kezdte meg munkáját.
