A zentai cukorgyárban hétfőn elkezdődött az idei cukorrépa-feldolgozó kampány, amely a korábbi évekhez viszonyítva később kezdődött, de hamarabb, három hónapon belül, már november végén be is fog fejeződni. A gyárban a 148 állandó foglalkoztatott mellé még mintegy kétszáz idénymunkást, népszerű nevén szezonost alkalmaznak három váltásban. A számítások szerint az idei kisebb, mintegy 10 500 hektárt (természetesen nem 100 500, miként a hétvégi számunkban tévesen közöltük) kitevő vetésterületről a szárazság miatt a tavalyi rekordtermésnek – több mint egymillió tonna cukorrépa termett – mindössze a felére, valamivel több, mint félmillió tonna nyersanyagra számíthat a gyár.
A szerbiai távfűtőműveknek, a hőenergia-szolgáltatóknak szeptember 1-jéig elő kellett volna rukkolniuk a küszöbönálló fűtési idényre szóló árkalkulációkkal, de ezt több szolgáltató, így a zentai Elgas és a szabadkai Toplana sem tette meg idejében. Amikor a késlekedés okáról érdeklődtünk a múlt héten, a zentai önkormányzat illetékeseitől azt az információt kaptuk, hogy még folynak a tárgyalások a hőenergiát termelő cukorgyár vezetőségével a legkedvezőbb ár érdekében.
A cukorgyár már évek óta próbál megszabadulni a távhőszolgáltatás nyűgétől, a tervek szerint már tavaly át kellett volna adni a munkát egy másik energiatermelő cégnek, de a zentai ipari zónában, ahol egy belga cég területet vásárolt mezőgazdasági hulladékból történő energia-előállításra, még egy kapavágás sem történt, se híre, se hamva a külföldi befektetőnek. Egyedüli megoldásként továbbra is marad a cukorgyár mint lehetséges hőtermelő cég.
Nem hivatalos információk szerint a cukorgyárral folyó tárgyalások azért húzódtak el, mert az önkormányzat olcsóbban szeretné adni a polgároknak a hőenergiát annál, amennyit a cukorgyár kér. A földgáz árának az elmúlt hónapokban tapasztalható mérséklődése nyomán a gáz júliusi köbméterenkénti ára 35,2 dinárra esett vissza, erre még rá kell számítani egyéb költségeket, a tavaly „kitalált” évi kapacitásfoglalási díjat, ami a cukorgyár esetében nem kevesebb, mint 1,5 millió euró. Ha mindezt figyelembe vesszük, jelen pillanatban a cukorgyár 38,8 dinárért kapja a gázt a Srbijagastól.
Az előző fűtési idényben az idei év elejétől bevezetett kapacitásfoglalási díj felborította a cukorgyár kalkulációját. Januártól április közepéig, a fűtési idény végéig a gyár vezetése szerint 44 millió dinár veszteség halmozódott föl. Menet közben ugyanis már nem volt mód a fűtési díj korrigálására. Véget ért a fűtési idény, mire a díjmódosítást esetleg jóváhagyta volna a községi képviselő-testület.
A fűtési díj körül áll a bál, a fogyasztó szemszögéből jó lenne, ha a cukorgyár mégis adna valamennyi kedvezményt, és legalább részben „lenyelné” az előző fűtési idényben felhalmozódott veszteséget.
