A neves szerb gondolkodó munkásságának a népszerűsítése és emlékének ápolása mellett a községben tevékenykedő szerb és magyar művelődési szervezetek között szeretne kapcsolatot kiépíteni az egyesület.
Jovan Muškatirović 1743-ban született Zentán, s gyermekkorát is itt töltötte. Tizennyolc évesen költözött Pozsonyba egy protestáns líceumba, majd jogi tanulmányokat folytatott Pesten, amiket 1773-ban fejezett be. A magyarországi szerbség körében ő lett az első ügyvéd és szenátor Pest város közgyűlésében, s kiállt a magyarországi szerbek jogaiért – mesélte Raško Ramadanski, az egyesület vezetője. Megemlítette azt is, hogy a szerb gondolkodó elsőként foglalkozott a népi mondák, szólások gyűjtésével, egyben történetíró is volt, sőt gazdasági jellegű tanulmányokat is írt. A nevéhez köthető a „Rövid gondolatok azon módok iránt, melyek szerént kedves magyar hazánkat jóféle hússal és hallal állandóan lehetne segíteni s a húsnak fogyatkozását, következendőképen a becsúszott drágaságot eltávoztatni” című, 1804-ben Budán megjelent, a magyar gazdaság megreformálására irányuló írás is.
Úgyszintén Muškatirović gyűjtötte be és jelentette meg könyvében a legrégebbi, Zentához köthető szólást is (Úgy járt, mint a császár a Tiszán Zentánál) – jegyezte meg beszélgetőtársunk, s elmondta azt is, hogy amellett, hogy a Szerémségi egyházmegye jogi képviselője volt, felvilágosító tevékenységet is folytatott, s küzdött az elmaradottság, a babona és a tudatlanság ellen.
Muškatirović életútját és munkásságát a szerbség sem ismeri kellőképpen. A fiatal archeológus elmesélte, hogy amikor a minisztériumnak benyújtották alapítási kérelmüket, az illetékesek azt kifogásolták, hogy a névhasználathoz nem mellékelték Muškatirović beleegyezését, s csak akkor jegyezték be az egyesületet, miután az alapító tagok elküldték nekik a neves szerb gondolkodó halotti anyakönyvét.
A zentai művelődési és történelmi egyesület elsődleges célkitűzése mellett a városban, illetve a térségben élő más etnikumok történelmét is tanulmányozni szeretné. Ramadanski szerint éppen Jovan Muškatirović egyfajta hídként összeköthetné az itt élő magyarok és szerbek művelődési színterét is, tekintettel arra, hogy a két nép művelődési színtere jelenleg szinte teljesen elkülönül egymástól.
Szó esett arról is, hogy a Vajdasági Magyar Művelődési Intézettel karöltve újra kiadják Muškatirovićnak a magyar gazdaság megreformálásáról szóló könyve kétnyelvű változatát is, ezenkívül együttműködést folytatnak a zentai turisztikai irodával, a Tisza Mentőcsapattal, a Stevan Sremac Szülőföld Alapítvánnyal és a Dudás Gyula Múzeum- és Levéltárbarátok Körével is. Az egyesület tagjai emléktáblát is el szeretnének helyezni Jovan Muškatirović szülőházának a helyén – jegyezte meg beszélgetőtársunk.
