Szombat délelőtt, a zentai Ci-Fi Civil Információs Irodában megrendezett műhelymunkával zárult a budapesti Republikon Intézet és a szabadkai Regionális Tudományi Társaság szervezésében megrendezett Az európai és a szerbiai polgárság az Európai Unió, és annak intézményei iránti viszonyát taglaló három napos rendezvénysorozata. A műhelymunkán a zentai civilek mondták el véleményüket az Európai Unióról, és beszélgetést folytattak arról, Szerbia miképpen látja jövőjét az unióban – összegezte a szombati nap történéseit Ricz András, a szabadkai Regionális Tudományi Társaság elnöke.
A műhelymunka során a zentai civilek képviselői többek között beszéltek arról, hogy a magyar kormány miképpen viszonyul a vajdasági magyarsághoz, de arról sajnos nem sok szó esett, hogy ők miképp látják az Európa Uniót, s arról sem, hogy magának a szerb társadalomnak mi a hozzáállása az EU-hoz – jegyezte meg Ricz, s hozzátette, hogy erről a témáról szó volt a projektum keretében Szabadkán megrendezett konferencián is, amelyen elsősorban a többségi nemzet képviselői vettek részt.
Hann Péter, a budapesti pártfüggetlen szellemi műhely programkoordinátora napilapunknak nyilatkozva elmondta, hogy a műhelymunka során arra próbáltak választ találni, milyen lehetőségek léteznek, s melyek az unióval szembeni jogos kételyek. Úgy fogalmazott, hogy jelenlétükkel azt szerették volna erősíteni, hogy az itteni társadalom is hasonló legyen ahhoz, amit a magyar társadalomtól is elvár, hogy egy kicsit nagyobb elszántsággal képviselje önmagát, s ne Budapesttől, Brüsszeltől várja a problémák megoldását, hanem erősödjön meg, s képviselje magát, mert így sok EU-s szabályozással kapcsolatos dilemmára vagy kételyre megoldást lehet találni.
– Legtöbb esetben azt tapasztaltam, hogy az Európai Unióval lehet vitatkozni, és számunkra kedvezően is eldőlhetnek dolgok, de nem mindegy, milyen taktikát alkalmazunk – jegyezte meg Hann.
A Republikon Intézet 2012-óta már több euroszkepticizmus elleni programban vett részt, amelynek kereteiben hét országban tartottak konferenciákat, műhelymunkákat és beszélgetéseket. Ezek során arra szeretnénk felhívni a polgárok figyelmét, hogy fontos részei, s alapjai a rendszernek, csak ezt a legtöbb ember csalódottság, vagy eltávolodottság miatt okán érzékeli – nyilatkozta Morcsányi Elza, a zentai műhelymunka másik vendége, s hozzáfűzte azt is, hogy amikor a változások nem olyan gyorsan és olyan ütemben következnek, ahogyan azt az EU-s csatlakozástól elvárták, akkor egyfajta „minden mindegy” attitűd is kialakulhat. Az intézet munkatársai pont ez ellen küzdenek.
Morcsányi Elza rámutatott arra is, hogy az euroszkepticizmus lényegében nem egy fekete és fehér dolog, s az euroszkeptikusok sem uniformizált részei a társadalomnak, nem feltétlenül azonosak a problémáik, s egyáltalán nem azonosak a megoldásaik, illetve attól, hogy valaki kritikusan viszonyul az EU-hoz, még nem biztos, hogy szkeptikus, sőt egy közös fejlődés érdekében nagyon fontos, hogy mindenki elmondhassa a véleményét, még akkor is, ha ez nem egyezik azzal, amit az Európai Unió éppen fontosnak tart.
