A számok nem hazudnak

Emlékszünk még erre, a buta rajzfilmkakas szájából-csőréből elhangzott megállapításra? Foghorn Leghorn nevét a mi szinkronmestereink a múlt évszázad 80-as éveiben Sofronijének fordították. A népszerű amerikai rajzfilmsorozat egyik részében egy nagyon okos kiscsirkét bíznak rá, aki nem sokat beszél ugyan, de papírra vetett, mélymatematikai számításokkal bebizonyítja a legabszurdabb lehetetlenségeket is. Erre hangzik el a „bölcs” kakas reakciójaként a „tudom, tudom, a számok nem hazudnak” kijelentés, amely azóta szubkultúránkban a badarságok számokkal, statisztikával félremagyarázásának, a tudatos félrevezetésnek a szimbólumává vált.

Nos, a számok valóban nem hazudnak, Újvidéken soha nem ültettek annyi fát évente, mint amennyit az utóbbi időszakban. Zöld a város, soha nem volt zöldebb. Vagy mégsem? Pár évvel ezelőtt jelent meg az arra vonatkozó adat, hogy az önkrományzat megbízásából tíz év leforgása alatt 51 ezer facsemete került a földbe. Elképesztő adat, amely azóta csak „fokozódott”, hiszen a városvezetés most a korábbinál is nagyobb „hévvel” ültet. Mégis egyre többen panaszkodnak, hogy egyre kevesebb a zöld és a fa a városban, hogy egyre több a beton…

És itt lépnek a játékba a számok, nemcsak a facsemetékre, hanem a zöld négyzetméterekre, a közigazgatási határvonalak métereire és a különböző ürüggyel kivágott faanyag tonnáira vonatkozó számadatok játéka. Mert a fásításról szóló történet nem más, mint a számadatok különböző irányokból megvilágítása, kidomborítása vagy elhallgatása.

Ezek a gondolatok most jutnak eszünkbe, miután az illetékesek bejelentették: Kezdődhet a favágás a Dimitrije Tucović utcában. Megteremtődtek a feltételek ehhez, ugyanis a szakemberek megállapították, hogy az ott lévő fasor – 17 öles fáról van szó – túl öreg, a fák az életciklusuk végéhez értek, gombás betegségek támadták meg őket, ezért helyükre újakat kell ültetni. A stadion alatt húzódó, hangulatos utcában a Síkvidéki Erdészeti és Környezetvédelmi Intézet dendrológusai mérték fel a helyzetet, és sajnos igazuk van. Mi is meggyőződtünk arról, hogy egyes fáknak valóban „kikorhadt” a belseje, és ez veszélyes.

De mit csináltak a szakemberek az elmúlt 10, 20 vagy 30 évben? Amikor a beteg, idős fákat egyenként lehetett volna kivágni és pótolni, és az utca elkerülhette volna a drasztikus pusztítást? Hol voltak a kertészek a tavalyelőtti viharok előtti időszakban, amikor a terebélyes, öreg fák vastag, korhadt ágait kellett volna megmetszeni annak érdekében, hogy az orkán erejű szél ne csavarhassa ki őket gyökerestül? Újvidék faállományát megtizedelték a 2023. évi viharok, de a lakóépületeket sorozatban gyártó beruházók sokkal, de sokkal nagyobb kárt tettek benne. A lenyűgöző, elültetett facsemetékre vonatkozó adatokat mindennek függvényében kell értelmezni és tapsolni.

MEGÚJUL A NYOLCVANÉVES FASOR

Kiöregedett nyárfákat váltanak le a fiatal, ellenálló facsemeték a Dimitrije Tucović utcában. A Karađorđe stadion alatt húzódó, több mint nyolc évtizedes fasor hamarosan teljesen megújul. A Síkvidéki Erdészeti és Környezetvédelmi Intézet átfogó faegészségügyi vizsgálatot végzett 17 nyárfán, amelyek a 14-es házszámtól a stadionnal szemben lévő parkolóig sorakoznak. A szakemberek rezisztográffal tárták fel a fák belső szerkezetét, így a rejtett károsodásokat is sikerült felfedezniük.

A felmérés eredményei szerint a legtöbb fa már az életciklusa végén jár, és erősen károsítják őket a korhasztó gombák, amelyek jelentősen rontják statikai stabilitásukat. A súlyos, előrehaladott korhadás miatt egy fát azonnal el kell távolítani a balesetveszély miatt, öt másik fán koronaigazítást javasolnak, hogy biztonságosabbá váljanak. Az intézmény szakértői ajánlása alapján hét elöregedett fa helyére fiatal, hosszú életű és gombáknak ellenálló facsemetéket ültetnek, ezzel biztosítva a fasor jövőjét és az utcakép megőrzését.

– A nyárfák élettartama általában 30-40 év, miközben a szóban forgó fasor már több mint 80 éves. A beavatkozás ezért nemcsak szükséges, hanem elkerülhetetlen. A munkálatok célja, hogy a környék újra biztonságos és rendezett legyen, miközben egy fiatal, egészséges fasor hosszú távon hozzájárul a városrész zöldfelületének megőrzéséhez – olvasható az intézet közleményében.