Nyolc évtized erőpróbája

A cikkhez képgalériák tartoznak.

Egy emléket idézett fel pénteken, a Magyar Szó napilap fennállása nyolcvanadik évfordulójának ünnepségén, köszöntőbeszéde elején, Erdődi Edvina, a Magyar Szó Lapkiadó Kft. igazgatója. Tavaly augusztusi emléket, amikor a néhai Pásztor Istvánnal, a Vajdasági Magyar Szövetség előző elnökével és volt tartományi képviselőházi elnökkel vette sorra a Magyar Szóra váró beruházásokat. Akkor már elkészült a telepi új nyomdacsarnok, ahova átköltözött a korábban lapunk újvidéki székházában működő nyomdarészleg, s kezdetét kellett venniük a megüresedett helyen az építési munkálatoknak, a Vackor iskoláskor előtti intézmény kihelyezett újvidéki tagozatának, az új multifunkcionális konferenciateremnek, a sajtó- és nyomdamúzeumnak, az irodalmi kávéháznak a kialakítása. Mint arra visszaemlékezett, azt kérdezte tőle a vezető, mennyire tartja reálisnak azt a lehetőséget, hogy 2024 végére tartalommal töltsék meg az üres tereket. Az a cél – fűzte hozzá –, hogy egyértelműen kirajzolódott, s az volt, hogy a jubileumi ünnepségre konkrétumokról lehessen beszélni a tervek helyett. Ezt a célt megfeszített munkával sikerült elérni – értékelte az igazgató.

Mint mondta, 2024 küzdelmekkel, munkával teli esztendő volt, kihívásokból egyáltalán nem volt hiány, már csak a megkezdett munkálatok befejezésének időhatárai miatt sem. Volt azonban egy belső erő, amely „hatalmába kerített” mindenkit, aki ezekben a feladatokban részt vett, s ennek az erőnek nem volt eredete – magyarázta –, ez csak, teljesen egyszerűen, jelen volt, s mozgatott minden munkát.

A megannyi teendő mellett – fogalmazott Erdődi Edvina – természetesen a napilap is megjelent az év 303 napján, ahogyan annak lennie kellett, és hozzátette, ez annak köszönhető, hogy ebben a vállalatban elhivatott munkatársak dolgoznak, akik készek voltak arra, hogy a mindennapi teendőjük mellett további vállalásokat is tegyenek a siker érdekében. Az igazgató közölte, ahogyan azt az egyik interjúja során mondta – válaszolva arra a kérdésre, mi lehet a titka annak, hogy a Magyar Szó a mai napig meg tud jelenni, dacolva sok más, a nyomtatott sajtót érintő, ezzel ellentétes tendenciát mutató jelenséggel a világban –, napilapja ma csak és kizárólag erős közösségnek lehet, a vajdasági magyar közösség pedig ilyen, s ez a titok. Beszéde végén köszönetet mondott a tartományi kormánynak és képviselőháznak, a nemzeti tanácsnak és az anyaországnak is azért, hogy mindvégig határozottan támogatta a Magyar Szót és a vállalat céljainak a megvalósítását.

TÁMPONT AZ ÁRADATBAN
Varjú Márta megbízott főszerkesztő feszültséggel, nagy odafigyeléssel, de ugyanakkor örömmel és az olvasó iránt érzett alázattal teli évtizedeknek nevezte az elmúlt nyolcvanéves történetét a lapnak, visszatekintett a kezdetekre, az 1944-es, karácsonyi indulásra, az alapítók elszántságára, majd a Szabad Vajdaság cím első évet követő Magyar Szó címre való váltására, mely, mint mondta, nem egyszerű címcsere, hanem szemléletváltás is volt egyben. Már az alapítók felismerték azt, hogy a vajdasági magyaroknak alkotókra és nem egyszerű fordításokat gyártó újságírókra van szükségük, s azonnal országos lapot kezdtek készíteni – fogalmazott. Ennek köszönhetően, lényegében, már 1955-ben beállt a Magyar Szó aranykorának nevezett korszak, mely a hetvenes évek végéig jellemezte, s melynek ideje alatt az újságot a világ legjobb magyar nyelvű napilapjaként tartották számon – emlékezett vissza.

A főszerkesztő közölte, nehéz időszak, a megszűnés fenyegetésével telt évtized volt a kilencvenes évek, amikor a napilap nyíltan felvállalta békepártiságát, és szembeszállt a háborús borzalmakat hozó gondolkodással. Új fordulatot vett a kétezres évek elején a lap története akkor, amikor a Magyar Nemzeti Tanács átvette az alapítói jogokat a tartománytól, s a Magyar Szó ismét fejlődési pályára léphetett, folytathatta küldetésének megvalósítását – értékelte. Varjú Márta azt kívánta, az olvasók továbbra is olyan szeretettel fogadják minden nap a nyolcvanéves Magyar Szót, mintha az első száma jelent volna meg, továbbá azt, hogy ebben a mai információáradatban legyen a lap továbbra is támpontja a közösségnek, mely elválasztja a lényeget a lényegtelentől, az irrelevánsat a fontos hírektől.

A KÖZÖSSÉG ÉL ÉS ÉLNI AKAR
Az ünnepséget megtisztelte jelenlétével dr. Pásztor Bálint, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke, Juhász Bálint, a tartományi képviselőház elnöke, Maja Gojković tartományi kormányfő, Fremond Árpád, a Magyar Nemzeti Tanács elnöke, Magyar József belgrádi magyar nagykövet, Csallóközi Eszter szabadkai magyar főkonzul, Milan Đurić, Újvidék polgármestere, továbbá a tartományi adminisztráció, a helyi önkormányzatok, szervezetek, történelmi egyházak tisztségviselői, képviselői és más közéleti személyiségek is.

Csallóközi Eszter Zsigmond Barna Pál magyar parlamenti államtitkár köszöntőjét tolmácsolta az új konferenciateremben megtartott ünnepségen. Generációs vívmánynak nevezte a Magyar Szót, nyolcvan év kitartása és elkötelezettsége eredményének. Felhívta a figyelmet a magyar–szerb kapcsolatok pozitív alakulására is, melyek ugyancsak hozzájárulnak ahhoz, hogy az olyan fontos intézmények kellő figyelmet kapjanak, mint amilyen a Magyar Szó. A napilap ereje abban rejlik, fogalmazott az államtitkár, hogy nemcsak híreket közöl, hanem otthont teremt, nyolcvan éve bizonyítéka annak, hogy a vajdasági magyar közösség él, és élni akar. Az anyaország továbbra is minden segítséget megad számára – jelentette ki.

A TÁMOGATÁS TERMÉSZETES
Ez az ünnepség, az itt lezajlott fejlesztések, felújítások is ékes bizonyítékai a Magyarország és Szerbia közötti kiváló kapcsolatoknak – fogalmazott beszédében Maja Gojković. Emlékeztetett arra, hogy a 4,5 millió eurós beruházásnak a negyedét tartományi forrásokból szavatolták, 2016 óta pedig több mint egymilliárd dináros támogatást kapott Vajdaság kormányától a Magyar Szó. Mindez természetes, jelentette ki, hiszen az itteni legnagyobb etnikai közösség napilapjáról van szó, mely tárgyilagosságra, az információk átadására törekszik nap mint nap. A tartomány részéről a jövőben is biztos lehet e támogatás elnyerésében a legszámosabb nemzeti közösség lapja – jelentette be Gojković.

ÉRTÉKET KÖZVETÍT ÉS ŐRIZ
Voltaképpen három olyan esemény zajlott most le egy nap alatt, amely külön-külön is megérdemelne egy-egy ünnepséget, s azt, hogy utána hetekig beszéljünk az eredményekről – jelentette ki dr. Pásztor Bálint. Mint mondta, a Vackor újvidéki tagozatának megnyitása, a multifunkcionális konferenciaterem átadása és a nyolcvanéves jubileum valóban három nagy mérföldkő. Új fejezet indul a Magyar Szó történetében, és a beruházások egyben jövőt is alapoznak – jegyezte meg. Mint rámutatott, a Magyar Szó nem csupán tájékoztat nyolc évtizede, hanem értéket közvetít és őriz meg, generációkat nevel olvasásra, ezáltal pedig küldetést teljesít. Közösségformáló és -megtartó ereje van, rendezvényeivel, élőújságaival éppen ennek a célnak a megvalósításához járul hozzá évről évre – fejtette ki a VMSZ vezetője.

A Magyar Szó, értékelte, a vajdasági magyarság kulturális és perszonális autonómiájának a szimbóluma is, hiszen kerek évfordulója van annak, hogy a Magyar Nemzeti Tanács húsz évvel ezelőtt átvette a lapkiadó feletti alapító jogokat. Pásztor Bálint közölte, biztos benne, hogy a Magyar Szó ma is méltán nevezheti magát a világ egyik legjobb magyar nyelvű napilapjának.

A jubileumi ünnepségen alkalmi előadással léptek fel, Crnkovity Gabriella rendezésében, az Újvidéki Színház művészei. Az előadásban Pongó Gábort, Szalai Elor Eminát, Ferenc Ágotát és Szalai Bencét láthatták a vendégek a zsuffolásig megtelt új teremben.

AZ ÉV DÍJAZOTTJAI
Átadták az ünnepségen a Magyar Szó Lapkiadó Kft. idei díjait is. Dér Dianna, lapunk szabadkai szerkesztőségének újságírója Feltörekvő Tehetség Díjban részesült, az Év Újságírója Díjjal jutalmazták a topolyai Tóth Péter kollégánkat, Varjú Márta megbízott főszerkesztő pedig Életműdíjat vehetett át. Capár Attila nyomdász kapta a Forum Nyomda díját, az elvégzett beruházások koordinálásáért pedig a szakszolgálat Beruházási Kiválósági Csapatdíjat adományozott Galambos Tibor beruházásokért felelős segédigazgatónak, Krezić Anikó pénzügyi segédigazgatónak és Krizsán Andreának, a jogi, emberi erőforrások és általános ügyek osztálya vezetőjének. Az ünnepségen átadtak számos köszönőlevelet is azoknak, akik valamilyen formában munkájukkal hozzájárultak a Magyar Szóban lezajlott fejlesztések, építkezések gördülékenyebb megvalósításához. Jubiláló dolgozóinkat is köszöntötték az eseményen, melyet kötetlen beszélgetések által meghatározott alkalmi, zenei aláfestéssel kísért koktél követett.