Az épülő templom bokrétaünnepe 1893. november 20-án (forrás: A Mária neve egyházközség dokumentációja)
A templom felépítéséhez szükséges Kopper György által előteremtett összegből, 10 000 forintot rögtön az adósságok törlesztésére fordítottak, a fennmaradt 20 000 forintnyi összeget pedig letétbe helyeztek, amely az építkezés befejezésekor a kamatokkal 26 000 forintra nőtt. Az egyházi képviselő-testület önkéntes adományok begyűjtésével 100 000 forintot biztosított, majd 72 000 forint hitelt vettek fel az Osztrák–Magyar Banknál, a káptalantól pedig 25 000 forintot vettek kölcsön. Haynald Lajos bekövetkezett halála után, az új kalocsai érsek, Császka György kinevezése alkalmából 10 000 forinttal járult hozzá az építkezéshez, majd az építkezés befejezéséig adományai 31 400 forintra nőttek, és a templom kifestését is a saját költségéből fedezte.
Az épülő templom építkezési engedélyéről a Városi Tanács Építészeti és Szépítészeti Bizottsága az 1892. augusztus 8-án megtartott értekezletén tárgyalt. Először is megállapította, hogy az újvidéki római katolikus hitközség a Ferenc József téren, saját területén folytatja az építkezést, majd a bemutatott tervekre vonatkozóan a következő javaslatot tette: „a falazat szabása megfelel az építési törvényeknek, mind amellett a Bizottság javaslata oda terjed, hogy a templomtorony alatt a beton alapzat egészen kifalazandó és nem úgy a mint az a tervben megjelölve van... Az alaprajz felosztása ugyan elrendelte, hogy a torony a hajójának építési vonalától 8 méterrel elől áll, hogy azonban a közlekedés ne zavartassék a torony alatt egy 3 m széles ívcsarnokszerű (arkadenformig) átjárás nyitva hagyatik”.
„Ezen, elől álló torony és a Ferencz József tér felé eső főhomlokzat által a térből 147 m terület lefoglaltatik. Ezen templomépítés által lefoglalt városi terület, tulajdonjoga fölött a város fog határozni” – állapította meg a bizottság.
Azt is meghatározta a bizottság, hogy „a végleges járda megállapítása iránt a városi mérnöki hivatal megkeresendő, a folyamodó (a róm. kat. egyházközség) a lényeges építkezés megkezdését 24 órával megelőzőleg a városi mérnöki hivatalban bejelenteni tartozik.” A jegyzőkönyvet Schreiber Antal főkapitány, Kopper György apátplébános, Vulkó Sándor (Aleksandar Vulko) városi mérnök és Mészáros Gáspár tanácsnok látták el kézjegyükkel. A bizottság jelentését a városi tanács azzal a felhívással toldotta meg, hogy „az építkező az új templom építési tervét az építkezésért felelősséget vállalt építész által aláírva a városi levéltárban leendő megőrzése végett kötelességszerűleg, haladéktalanul, de legkésőbb 8 napon belül beterjessze”. A városi Törvényhatósági Bizottság a megjegyzések elfogadásával a végleges építkezési engedélyt 1892. december 1-jén adta meg. A templom felépítését követően a Ferenc József tér rendezését a mérnöki hivatal nevében Vulkó Sándor 1893. március 4-én végezte el.
Berencz állítása szerint, az új templom építkezési munkálatai azonban, már az engedélyek megszerzése előtt elkezdődtek. „A régi templomot 1891. novemberében bontották le.” 1893. november 20-án már megülhették a bokrétaünnepet, 1894. október 19-én pedig a torony keresztje is a helyére került, melyet Beck Károly újvidéki ácsmester helyezett el. Az építkezés befejezése előtt, 1893-ban Horváth Mihály városi tanácsnok azzal a kivételesen fontos indítvánnyal járult a városi magisztrátus elé, hogy: „a most épülő római katolikus templom toronyórája majdan a város közönségére nézve hivatalos órának tekintessék. Transzparentális kivilágításának költségét a város fedezze és az éjjel is kivilágíttassék. Indítványát azzal támasztotta alá, hogy erre a célra a városházáéval átellenben lévő római katolikus templom órája a legcélszerűbb, mert tornya legjobban magaslik ki, s az a hivatalok középpontjában van”. Horváth Mihály kezdeményezését, Macsvanszki Pál (Pavle Mačvanski) helytelennek tartotta és a kivilágított hivatalos óra elhelyezésére a városháza tornyát ajánlotta. Így a Városi Tanács Horvát Mihály kérelmét kénytelen volt visszautasítani.
A templom véglegesen 1895. október 27-re készült el, s az új épületet a betegeskedő Császka György kalocsai érsek helyett Kopper György apátplébános szentelte fel.
