A helyi közösség irodájában tartotta fogadónapját Magyarország Szabadkai Főkonzulátusa
Nagy érdeklődés övezte Magyarország Szabadkai Főkonzulátusának fogadónapját tegnap Szerémségben, Maradékon, amelyet a helyi közösség irodájában tartott. Ezt megelőzően már a kora reggeli órákban a Petőfi Sándor Magyar Művelődési Egyesület székházában Heretek Blanka és Majstorović Szkicsák Ágnes magyartanárnő igyekezett a visszahonosítást igénylők segítségére lenni a kérelmezési papírjaik kitöltésében, illetve átnézésében. Ezzel valamelyest megkönnyítették a főkonzulátus, dr. Kovács Gábor konzul vezette munkatársainak dolgát. A maradékiak mellett nagyon sokan családostól eljöttek a környező településekből: Satrincáról, Dobradóról, Beskáról, Kisrábincáról (Mali Radinciről) és a községi székhelyről, Inđiáról.
Az egyházi anyakönyvek kiegészíthetik a hivatalos papírokat. Képünkön Halász Dániel (balról) és dr. Kovács Gábor
– Több mint egy hónapos előkészület után a civil és a politikai szervezetekkel együtt szerveztük meg polgárainknak, hogy itt, helyben tudják átadni kérelmeiket a magyar állampolgárság felvételére – mondta Heretek György, a VMSZ helyi szervezetének elnöke.
– Még mindig sokan vannak, akik jelentkeznek. Ha ismét 40-50 kérelmező lesz a kettős állampolgárságra falunkból, újból megszervezzük a fogadónapot itt, Maradékon, vagy Satrincán, az érdeklődéstől függően.
A művelődési ház előtt, a református parókia udvarában az idősebb maradékiak kisebb csoportjához csatlakoztam. Mint mondták, nem a nevük a fontos, hanem az, amit most éreznek azok iránt, akik onnan, fentről néznek le rájuk. Azok, akik életükben nem is tudhatták, hogy egyszer mennyire fontosak lesznek nekik. A visszahonosítási kérelmükkel rájuk is emlékeznek. Kicsit elszorult szívvel nézik unokáikat, és velük együtt izgulnak a „beszélgetés" miatt, ami esetükben felér a nyelvvizsgával is.
– Fontosnak tartom elmondani, hogy töretlenül nagy az érdeklődés az egyszerűsített honosítás iránt, és Magyarország Szabadkai Főkonzulátusa igyekszik minden igényt kielégíteni – nyilatkozta lapunknak dr. Kovács Gábor.
– Ott, ahol nagy az érdeklődés, oda kimegyünk a helyszínre. Szerémségben ez az első alkalmak egyike, hogy főkonzulátusunk kihelyezett fogadónapot tart egyszerűsített honosítási kérelmek átvételére. Így is esélyt szeretnénk adni mindenkinek, aki rendelkezik a megfelelő papírokkal, magyar állampolgárságú felmenővel, magyar nyelvtudással, hogy élhessen is ezzel a lehetőséggel. A kihelyezett konzuli napokat nagyon fontosnak tartjuk, mert Vajdaság-szerte tapasztaljuk, hogy nem mindenki teheti meg, hogy Szabadkára vagy Belgrádba elutazzon – mondta Kovács.
Maradékon, Szerémségben egyik gond a nyelvtudás:
– A magyar nyelvtudás olyan feltétel, amitől nem tudunk eltekinteni. A mindennapi életben, a boldoguláshoz szükséges elengedhetetlen nyelvtudásról beszélünk. Ha külföldön pl. a magyar állampolgárunknak problémája adódik, és a magyar nagykövetséghez, konzulátushoz fordul segítségért, akkor tudjon magyarul beszélni. Ez olyan feltétel, amelynek nemcsak most, a kérelmek átadásakor kell megfelelni, hanem a későbbiek során is. Mi a nagykorú kérelmezők nyelvtudását vizsgáljuk ezúttal is. Sajnos, azt is látjuk, hogy gondok akadnak ezen a téren. Ilyenkor javasoljuk, hogy a kérelmező tanuljon még egy kicsit magyarul, és utána nyújtsa be kérelmét. Sok esetben megvannak az alapok, amit a családban, a környezetben, iskolában megszereztek, csak azok kissé megkoptak. Jelenleg is volt néhány ilyen eset. Hiszem azt, mire legközelebb jövünk, már jártasabbak lesznek a magyar nyelvben és átadhatják honosítási kérelmüket. Hallom, hogy itt a parókián nyelvápolással is foglalkoznak. A lehetőség adott, esetleg ennek a kibővítésére is gondolni lehet, hogy ne csak a gyerekek, hanem a felnőttek is jöhessenek. Igény lenne rá – magyarázta Kovács.
Kérdésemre, hogy a magyarokon más nemzetiségűek, akiknek felmenői a történelmi Magyarországon éltek, kérték-e a magyar állampolgárságot, Kovács a következőket mondta:
– Az egyszerűsített honosítás keretében azok kérelmezhetik a magyar állampolgárságot, akiknek felmenői magyar állampolgárok voltak, és maguk is beszélnek magyarul. Itt Szerémségben az 1921 előtt született felmenőkkel rendelkezők kérhetik a magyar állampolgárságot, nemzetiségtől függetlenül. Most is találkoztunk ilyen, magyarul jól beszélő kérelmezővel. Természetesen a vonatkozó törvények értelmében vettük át kérelmét – magyarázta Kovács.
Esetenként a hivatalos papírokon szereplő eltérő adatok miatt húzódhat el a kérelmek átvétele:
– Sok időt megtakaríthatunk azzal, ha a kedves kérelmezők ellenőrzik az anyakönyvi kivonataik adatait, hogy azok megfelelnek-e a valóságnak, ill. az egymáshoz kapcsolódó anyakönyvek adatai azonosak-e? Sokszor találkozunk pontatlan adattal egyazon személyre vonatkozóan. Egyik kivonaton pl. egy nap van megjelölve születésül, a másikon másik. Tehát, nagyon fontos a felmenői lánc adatainak pontossága és kapcsolata. Javasolni tudom, hogy az anyakönyvi kivonatokat, ill. azok hivatalos fordítását a helyszínen azonnal ellenőrizzék, mondta befejezésül dr. Kovács Gábor konzul.
Maradékon is bebizonyosodott, hogy esetenként az egyházi anyakönyvek is kiegészíthetik a hivatalos papírokat. Halász Dániel református lelkipásztor, aki nemrég óta szolgál a gyülekezetben, már most több kiegészítő adattal szolgált.
A késő délutáni órákban fejeződött be a fogadónap Maradékon. Mikulinac Rózsa néni az örömkönnyeivel küszködve mondta: „Maradtak a végek Maradékon, de küszködünk, törekszünk, hogy ne legyen végünk, hogy a gyerekeink, az unokáink tovább vigyék és ápolják azt az örökséget, amit ránk hagytak az őseink. A nagy családunkban valamennyien kérelmeztük a magyar állampolgárságot."
