Ezeknek a létesítményeknek meghatározták békebeli rendeltetésüket, de ezt kevesen tartják tiszteletben. Szokás szerint ennek a polgárok isszák meg a levét.
Újvidéken az óvóhelyek egy részét bérbe adják, a környék lakóinak ez gyakran komoly gondokat okoz (Dávid Csilla felvétele)
Az óvóhelyekkel foglalkozó közvállalat Újvidéken 158 nyilvános és lakótömbhöz tartozó óvóhelyet tart nyilván, amelyeket összesen 33.500 négyzetméternyi területen építették ki. Ezek az óvóhelyek szükség esetén a csaknem fél milliónyi újvidéki polgár közül 29.500-at fogadhatnak be – olvasható a Radio 021 hírportálján. Sok az olyan óvóhely is, amelynek nem az állam, hanem az épület vagy a ház lakói a tulajdonosa, ezekről a helyiségekről az ott lakók gondoskodnak.
Újvidéken összesen 98 búvóhelyet adtak ki bérbe, ami 18.700 négyzetméternyi területet jelent, a bérleti díj négyzetméterenként 32 dinártól 207 dinárig terjed. Első pillantásra jó üzletnek tűnhet az óvóhelyek bérbeadása, de a pénzügyi jelentések azt mutatják, hogy teljesen más a helyzet. Az újvidéki óvóhelyekkel foglalkozó közvállalat 2013. óta veszteségekkel küzd, 2015-ben már több mint 180 millió dináros adósságot halmozott fel.
Az adósság kezeléséről szóló 2015-ös határozatban az áll, hogy az óvóhelyek bérbeadásából befolyó összeg nem elegendő a költségek fedezésére, ami megkérdőjelezi az objektumok fenntarthatóságát. A közvállalat ellenőrzi a bérbe adott objektumok használatát is, leggyakrabban raktárként, vállalatok termelési egységeként rendezik be őket, nem ritkán fitneszközpontot működtetnek ezekben.
Az óvóhelyek bérbeadása sok gondot okoz a polgároknak. Az újtelepi Ćirić püspök utcai óvóhelyen parkolót alakítottak ki, amelyben 13 járműnek van hely, jelenleg azonban nyomda működik benne. A lakók elmondása szerint a lakások megvásárlásakor ők finanszírozták az óvóhely kialakítását, az állam azonban megkérdezésük nélkül bérbe adta az objektumot egy magánszemélynek.
– Az óvóhelyet a kilencvenes években építették, mi a lakás értékének három százalékával járultunk hozzá a munkálatok költségeinek fedezéséhez. Az óvóhely tulajdonjoga ennek értelmében a lakókat illeti meg, de úgy látszik, mégsem ennyire egyértelmű a helyzet. Nyáron nagyon erős, kellemetlen szagok terjednek a nyomdából, állandóan csukva tartjuk az ablakokat, még a közelben elültetett fák is kiszáradtak. Azt szeretnénk elérni, hogy az óvóhelyet raktárnak adják ki, mert a nyomdának nincs helye a lakóépületek között. Megpróbáltuk megoldani a gondot, de az ügyben illetékes szerveknél nem találtunk megértésre – mondta Nataša Milutinović, a nyomda melletti épület egyik lakója.
A környezetvédelmi felügyelőség szerint a nyomda nem használ olyan szereket, amelyek káros hatással lennének a környezetre, de továbbra sem tudni, vajon az engedélyezett zajszint keretein belül működnek-e a gépeik. Erről a bérlő nem készített felmérést, habár erre köteles lett volna.
Az óvóhelyekkel foglalkozó közvállalatban a Radio 021 hírportáljának elmondták, hogy azért nem használják a szóban forgó óvóhelyet a békebeli rendeltetésével összhangban, mert a rendkívüli helyzetekről szóló törvény lehetővé teszi a módosítást.
– Az óvóhelyet az előre meghatározott célra kell használni, de a rendkívüli helyzetekről szóló törvény lehetővé teszi azt, hogy bizonyos esetekben, ha az objektum működtetése nem felel meg a piaci kereslet törvényeinek, másféle célra is használható legyen – mondták a közvállalatban.
