Erre és hasonló kérdésekre próbált tegnap választ adni Gobby Fehér Gyula nyugalmazott újságíró, a telepi Petőfi Sándor MMK klubhelyiségében megtartott társalgón. Valóban érdekes előadásának a Lehet-e a boldogságot mérni? címet adta, és az elmondottakból kiderült, hogy bizony lehet.
Fotó: Ótos András
Ez már javában történik is, méghozzá az ENSZ irányításával, immár hosszú évtizedek óta – jelentések készülnek arról, hogy egyes nemzeteknek mekkora a „boldogságmutatója”. Ez a mutató nem azonos a nemzet gazdasági pozíciója és stabilitása alapján elkészített mutatóval. Az ún. boldog bolygó index az emberi életminőség mutatója, ezzel próbálják – egy, a dél-ázsiai Bhutánból származó kezdeményezés alapján – a bruttó nemzeti termék mutatóját helyettesíteni, tehát azt, hogy ne (csak) az anyagi helyzet alapján, hanem a lelki és a szellemi jóllétet is bekalkulálva állapítsák meg azt, hogy egy adott ország lakói mennyire boldogok. Bekalkulálva a közbiztonság érzetét, mint amilyenek az elégedettség az oktatással, az egészségügyi szolgáltatásokkal, a környezetvédelemmel, a civil élet élvezhetőségével, a közösségi élet gazdagságát és még sok-sok másik paramétert, kiderült, hogy a legboldogabb európai nemzet már évek óta a dán, őket követik a svédek, a norvégok és a finnek. A világon viszont Costa Rica került az első helyre, ami ugyebár igen furcsa. Az élre törésnek társadalmi okai vannak. Ezekben az államokban nem történik olyan mozgás, ami idegesíti az embereket, megszokott keretek között élnek. – A boldogság mértékében a pénz nem játszik szerepet, de ez így nem igaz. Nem véletlenül található O. Nagy Gábor Magyar szólások és közmondások kötetében száznál is több, pénzről szóló mondás – hallottuk.
Megtudhattuk azt is, hogy manapság a „jóllét” fontosabb az embereknek, mint maga a boldogság, más szerzőket idézve kiderült az is, hogy a testi boldogságot nem szabad szembeállítani a szellemi boldogsággal, mert nincs közöttük olyan ellentét, amely ezt indokolttá tenné. Említést tett a boldogság hat alapértékéről, a tudásról, a bátorságról, az emberiességről, az igazságról, a mértékletességről és a tudatalatti erőről, valamint arról is, hogy a boldogság és a boldogtalanság nem zárja ki egymást – akár ugyanabban a percben érezhetjük mindkettőt.
A tegnap elhangzottak egy részét az előadó a március 20-ra írt szövegéből olvasta fel, ezt a napot ugyanis az ENSZ Közgyűlése a boldogság világnapjává nyilvánította.
