Fűtő János–dr. Maruzsenszki József: A vetéstől az aratásig, Moravica-Bácskossuthfalva mezőgazdasága és szövetkezeti mozgalma című könyvét mutatták be a hétvégén a Monográfia Helytörténeti Egyesület szervezésében az Echo Gyermek- és Ifjúsági Központban. A rendezvényen Papp László tanácselnök, a Monográfia alelnöke köszöntötte a megjelenteket, és szólt a helytörténeti kutatások jelentőségéről. A könyvbemutató kezdetén megemlékeztek a kiadvány társszerzőjéről, Fűtő Jánosról, aki a közelmúltban hunyt el, és a falubeli szövetkezeti tevékenység aktív részese volt.
Dr. Maruzsenszki József elmondta, hogy a könyv megírásának ötlete hat évvel ezelőtt fogalmazódott meg, és hogy megjelenhetett, abban nagy segítségre volt Papp László és a Monográfia egyesület, valamint Topolya község és Bácskossuthfalva helyi közössége.
– Fűtő János emlékei mellett családi iratokat, szabadkai és újvidéki levéltári anyagot is felhasználtunk, és 17 adatközlővel vettük fel a kapcsolatot. A könyv elsősorban az 1944-től 1990-ig terjedő időszakot öleli fel, azt, hogy milyen hatással volt a politikum az emberek életére. Bármennyire is embert próbáló időszakról beszélünk, felénk mégsem volt olyan „szigorú”, mint például a KGST országaiban, a családok megtarthattak három hold földet. Kezdetben a faluban három szövetkezet működött, a Petőfi termelőszövetkezethez tartoztak a szegény emberek, a zsellérek, a Haladás, azaz a Napredak szövetkezetet többen amolyan moroviciasan „Netrebáknak” nevezték. Aztán a „kulákok” szövetkezete a Kossuth volt, ez utóbbi aztán idővel bekebelezte az másik kettőt – ismertette egyebek mellett a könyv tartalmát dr. Maruzsenszki József.
Az est moderátora, a kiadvány egyik recenzense, Gulyás László okleveles közgazdász, egykor a szövetkezet ösztöndíjasaként végezte el az egyetemet, majd nyolc évig ő maga is szövetkezeti dolgozó, illetve igazgató is volt. Ezúttal Bácskossuthfalva 1944 előtti mezőgazdasági múltjáról tartott összefoglalót.
– A könyv azoknak az őseinknek, falunk egykori lakóinak is emléket állít, akik generációkon át mezőgazdasággal foglalkoztak. A betelepítés után három részre voltak osztva a mi falunk szántói is, amiket felváltva műveltek. Aztán a 19. század elején a földesurak a határ újramérése alkalmával 3500 holdnyi területet elcsaltak, s emiatt 30 éven át pereskedtek velük a falusiak, sajnos sikertelenül. Nem sokra rá népszavazást tartottak azzal kapcsolatban, hogy a szabad legelőket megtartsák-e vagy felszántsák. Néhány vokssal a felszántást támogatók nyertek, így idővel jelentősen megcsappant a falu állatállománya – mesélte Gulyás László. Majláth Béla elsőként dr. Somogyi Sándor emeritus professzornak, a könyv egyik recenzensének az üzenetét olvasta fel. Ebben egyebek mellett szó volt arról, hogy a szövetkezeti mozgalmak ötlete eredetileg milyen nemes elképzelés nyomán született meg. Sajnos az emberi kapzsiság és a történelem irányzatai a maguk arcára formálták, így mára teljesen más lett a megítélésük. A könyvbemutató folytatásában Végső István történésznek, a könyv lektorának üdvözlőlevele mellett elhangzott más, a könyv bemutatója alkalmából íródott üzenet is.
A rendezvényen Holló Réka és Sötét Luca egy-egy irodalmi alkotással működött közre, Maruzsenszki András József és Maruzsenszki Endre pedig hegedűjátékkal szórakoztatta a közönséget.
Nyitókép: Könyvbemutató= Szép számú érdeklődő volt kíváncsi a könyv bemutatójára / Kazinczy Paszterkó Diana felvétele
