Kishegyes és Lov ćenac közti dombon található a kishegyesi dögkút, ahova a falubeliek az elpusztult állatokat hordják. A kút nemrég megtelt, ezért a község két újabb kutat ásatott mellé. Ezek is nagyon gyorsan megteltek, noha a községben nem volt tömeges állatpusztulás, s most már a dögút alatti völgy felé hömpölyög egy állati eredetű hulladékból álló massza.
A vágóhidakat törvény kötelezi, hogy az állati eredetű hulladékot a megfelelő feldolgozókhoz szállíttassák el, de ismeretlen húsfeldogozó(k) ennek ellenére a dögkutat használja(ák) az ipari mennyiségű maradvány lerakására. A kutak a megteltek, s most a hulladékot egyszerűen a dombról a völgybe öntik. A téli időszakban ez nem jelentett közvetlen problémát, de felmelegedéssel a dögkút és környéke egy élesített ökológiai bombává fog válni. A nagy mennyiségű, oszladozó maradványokról készült felvételeket megmutattam dr. Majláth Norbert gyermekorvosnak is, aki a következőket mondta:
- Meg vagyok rökönyödve, hogy ilyen óriási mennyiségű állati maradvány került a dögtelepre, amikor innen 12 kilométerre van egy állati eredetű hulladékfeldolgozó. Szerencsére még nincs annyira meleg, hogy a legyek nagy mértékben elszaporodjanak, mert ezek képesek nagy távolságra elvinni a kórokozókat. Ilyen módon különböző fertőző betegségek terjedhetnek el, mint a bőrfertőzések és fertőző májgyulladások. Ez utóbbi a veszélyesebb, és maradandó nyomokat hagy maga után.
A maradványok oda vonzzák a kóbor kutyákat is, amelyek képesek több száz méterre elvonszolni egy-egy dögdarabot. Fölösleges megemlíteni, hogy ez mekkora fertőzésforrás lehet. A nagy mennyiségű állati hulladék ideális táplálékforrást jelent különböző rágcsálók számára is, úgyhogy ezek nagymértékű elterjedésével kell számolnunk, különösképp a patkányokéval.
Szankcionálás és megoldás
Az eset kapcsán felkerestem Bulatović Goran, községi kommunális felügyelőt is, aki elmondta, hogy a dögkút problémája ismeretes előtte. A felügyelő elmesélte, hogy a kút állandó felügyelet nélkül van, és így lehetetlen ellenőrizni, hogy ki mit visz ki. A mezőőrök időnként körbejárják, de ez nem elégséges. Bulatović szerint új kutakat kell ásni és biztosítani kellene az állandó felügyeletet, de a lakosság részéről is szorosabb együttműködésre lenne szükség. A felügyelő úgy véli, hogy tartós megoldás csak az lehet, ha az emberek kulturáltabban állnak hozzá a dologhoz, és több gondot fordítanak a hulladékra. Jelen helyzetben a szabálysértőket átadják a kihágási bírónak és 5000-től 25 000 dinárig terjedő büntetést fizetnek, feltéve, ha tetten érik őket.
Bácsi Gábor, községi mezőgazdasági felelős szerint létezik környezetbarát és hasznos megoldás a dögkút problémájára.
- Van megoldás a problémára, ugyanis az állati tetemekből komposztot lehet készíteni. A tetemeket mikrobiológiai oldatokkal kell kezelni, és 7-től 14 nap alatt teljesen lebomlanak. Ez egy környezetkímélő és hasznos megoldás, mert a komposztot fel lehet használni a parcellák trágyázására. Ez a projektum nem csak az elpusztult állatok, hanem a vágóhídi hulladék problémáját is megoldaná, ami szintén nagyon komoly probléma községünkben. A komposztáló tervének kidolgozás egy millió dinárba kerülne, de az önkormányzatnak erre nincs pénze. Ígéretet kaptunk a tartománytól, hogy a költségvetés átcsoportosítása után megkapjuk rá a pénzt. Szerbiában ez lenne az első ilyen jellegű feldolgozó üzem.
