Zabos Jenő, a pobedai helyi közösség tanácsának elnöke
A pobedai helyi közösségben bezárt az óvoda, nincs bank, gyógyszertár és fogorvos, a legnagyobb gond mégis a munkalehetőség hiánya és az elvándorlás.
Gunarasról egy keskeny aszfaltút vezet Pobedára, onnan pedig Sveti ćev óra, majd Kavillóra. Ez a három falucska alkotja a pobedai helyi közösséget, amelynek összlakossága nem éri el az ezer főt. A Topolya községhez tartozó helyi közösségnek számos gonddal kell megküzdenie, de leginkább az elvándorlás veszélyezteti a kicsinyke települések létét. Az egykori pobedai szövetkezet több száz embernek adott munkát, de ma már a Topola húsgyár bérli, és csak kevesek számára biztosít megélhetést. Az itt élőknek a mezőgazdaságon kívül nincs más megélhetési forrásuk, legközelebb a 3 0 kilométerre lévő Topolyán lehet munkát találni.
Zabos Jenő, a pobedai helyi közösség tanácsának elnöke szomorúan számolt be róla, hogy nemrég zárták be pobedai óvodát, mert a gyerekek száma hat alá csökkent. A három faluból Gunarasra járnak óvodába és iskolába a gyerekek, ami nem kis megpróbáltatás számukra. A téli időszakban nem egyszer fordult elő, hogy másfél órát kellett várniuk a buszra, ami egyébként is ritkán közlekedik, tudtuk meg Zabostól. A tanácselnök arról is mesélt, hogy nincs gyógyszertáruk, a bank képviselője sem jár ki, mint korábban, posta pedig csak Pobedán van. A három falut főleg idősebbek lakják, ezért számukra ezek a hiányosságok óriási gondot jelentenek. Általános orvos van Pobedán, hétfőn, szerdán és pénteken rendel, de fogorvoshoz már Topolyára kell menni. Kavillón és Svetićevón az is nehézséget okoz, ha az ember be akar jelentkezni az orvoshoz, ugyanis nincs vonalas telefon, noha lenne rá igény. Zabos elmondta, hogy már aláírást is gyűjtöttek ez ügyben, de pozitív visszajelzés még nem érkezett.
A pobedai helyi közösségnek nincs vagyona, és csak a Topola húsgyár jóvoltából használhatja a helyi közösség épületét. Ezt már Ružica Topalovićtól, a helyi közösség titkárától tudtam meg.
– Pobeda egykoron munkástelepülés volt, így a privatizáció során a közérdekű épületeket is eladták. A helyi közösség épülete, a posta és az orvosi rendelő is az új tulajdonos vagyonát képezi, és csak az ő jóakaratán múlik, hogy itt lehetünk. Házbért nem kell fizetnünk, csak az épületeket kell rendben tartanunk, és a rezsit fizetjük.
Topalović asszony azt is elmondta, hogy a helyi közösségre 2011-ben egy újabb kihívás vár, ugyanis akkor kell a lakosoknak újra szavazniuk a helyi járulékról. A titkár bízik benne, hogy újra megszavazzák, de szomorúan mondja, hogy az óriási munkanélküliség miatt ez az összeg sem túl nagy.
Hogy milyen tervei lehetnek egy ilyen nehéz helyzetben lévő helyi közösségnek, arról ismét Zabos Jenő számolt be. Az idén a felére csökkentették költségvetésüket, de ennek ellenére számos dolgot szeretnének megvalósítani. Kavillón és Pobedán folyamatban van a vízvezetékek cseréje, Kavillón még 400, Pobedán pedig még 1000 méter csövet kell kicserélni. Emellett tervben van egy-egy ökokút kiépítése Kavillón és Svetićevón. Ezeket a munkálatokat tartományi pénzből fogják elvégezni, saját erőforrásból a tavalyi év során felújították a kavillói művelődési házat, az idén pedig a svetićevóira fog sor kerülni.
A helyi közösség részéről szemmel láthatóan komoly az igyekezet, hogy javítsanak a helyzeten, de az igazi kérdés az, hogy mivel tudják maradásra bírni a fiatalokat.
