A hatóságoknak az Európai Unió által támasztott törvényi feltételeket egyelőre még nem kell érvényesítenünk az elhullott állatok eltemetésével kapcsolatban, de az állati tetemeknek és maradványaiknak az a képen is látható „szemétdombja”, ami a Kishegyes és Szeghegy határában látható és „dögtemető” néven ismert, semmilyen előírást sem elégít ki, s nagyon enyhén fogalmazunk, ha azt állítjuk, ellene van minden emberi jó ízlésnek.
Sokkoló és gyomorforgató látvány a hegyoldalon leöntött, a levágott állatok belsőségeiből feltornyozódott, nyáron elviselhetetlen bűzt terjesztő dögtemetői „szemétdomb”.
Deák Tibor kishegyesi állatorvost kérdeztük a dögtemetőkkel kapcsolatos hatályban lévő szerbiai előírásokról.
– A szerbiai jogszabályok szerint: Egy kilométerre kell, hogy legyen a dögtemető a lakóterülettől. Erre a célra egy olyan területet kell kiválasztani, ahol az uralkodó széljárás nem a település felé fúj. Lebetonozott, lezárható felületű gödrökbe kell elhelyezni az elhullott állatokat, amelyek ha megtelnek, 10 évig nem szabad azokat felnyitni. A másik lehetőség az elföldelés. Az előírás szerint ebben az esetben legalább 1 méteres földtakarónak kell fednie az állati tetemet, hogy a kutyák és más vadak hozzá ne férkőzhessenek. A dögöket fertőtlenített, zárt rakodófelületű járművekben kellene a helyszínre kiszállítani. A lebetonozott gödröket úgy kell kialakítani, hogy a csapadék ne szivároghasson be azokba, mert a vízzel együtt a baktériumok is lejuthatnak a felső ivóvízrétegbe – mondta Deák Tibor.
Szavai szerint kevés emberre közvetlenül átterjedő betegség terjedhet a dögtemetőben tenyésző fertőző baktériumok által. Ilyen lehet az antrax, de szerencsére a környékünkön ilyent még nem állapítottak meg. A döghúsból evő patkányok, kutyák, macskák a trichinellózis hordozói lehetnek. Ezek az állatok tünetmentesek, viszont a kórokozó hordozójaként fenntartják a fertőzés veszélyét. A csipegető madarak azért lehetnek veszélyesek, mert nagyobb távolságra képesek széthordani a fertőző baktériumokat.
Az emberre közvetlenül átterjedő bakteriális fertőzés veszélyének a kis valószínűsége nem lehet indok a tarthatatlan állapot további fenntartására. Ezen a véleményen van Bácsi Gábor, Kishegyes község közművesítési és környezetvédelmi osztályának a vezetője is. Elmondása szerint tervbe vették egy víztisztító és egy állati hulladék komposztot előállító komposztáló telep megépítését a község területén. Ez, mint mondta, nemcsak környezetvédelmi szempontból fontos, az időközben jelentősen fölfejlődött községi húsfeldolgozó üzemeknek az érdeke is ezt kívánja.
Remélhetőleg a tervek hamarosan valóra is válnak.
