A községi vezetés és a Topolyai Község Fiatalok Koalíciója együttműködésével elkészült dokumentum nyilvános bemutatására is sor került.
Svetlana Lalović, az ifjúsági akcióterven dolgozó munkacsoport koordinátora és Vanyúr Gabriella, a topolyai Ifjúsági Iroda vezetője szerb és magyar nyelven ismertették a községbeli fiatalok helyzetén javítani kívánó tervezetet.
Módszeres munka előzte meg az akcióterv vázlatának az elkészülését, melynek a középpontjában egy reprezentativitásra törekvő, 625 topolyai és a község különböző falvaiból való fiatal hozzájárulásával elkészült kérdőív állt. A megkérdezettek 59 százaléka középiskolás, 10 százalék egyetemista.
Kilenc kérdéskör köré csoportosított kérdőívvel valós adatokat kívántak szerezni a fiatalok helyzetével kapcsolatban. A fiatalok az oktatással kapcsolatos legnagyobb problémát abban látják, hogy kevés lehetőségük nyílik a képzési intézményeken kívül folyó, nem-formális önképzésre. 71 százalékuk még sohasem vett rész ilyen jellegű oktatásban. A Terv emiatt célul tűzi ki a nem-formális tanulási lehetőségek bővítését.
A fiatalok foglalkoztatottsága terén sincs ok a dicsekvésre. A kérdőíves fölmérés eredményei szerint az iskolát befejezett fiatalok 53 százaléka munkanélküli, 28 százalékuk álláshoz jutott ugyan, de nem a maga szakterületén belül végzi a munkáját. A tervezet megfogalmazói megállapítják, hogy a fiatalok elhelyezkedését nehezíti a nem megfelelő szintű kapcsolattartás a munkaadók és az iskolák között, ezért a munkaközvetítő és az oktatási intézmények közötti információáramlás feljavítását javasolják.
A fölmérés szerint a község fiataljainak 43 százaléka nem foglalkozik semmilyen sporttevékenységgel. 17 százalék az aktív sportolók aránya. Óriási többségük, 87 százalékuk fogyaszt valamilyen pszichoaktív szert (cigarettát, alkoholt vagy kábítószert). A dokumentum megállapítja, hogy a fiatalok körében még nem elég fejlett az egészséges életmód fontosságának a tudatosítása.
A szabadidő tartalmas eltöltésére szolgáló programkínálattal sem teljesen elégedettek a fiatalok. 45 százalékuk szívesen bekapcsolódna valami iskolán kívüli aktivitásba, de 32 százalékuk csak abban az esetben, ha az adott rendezvény kielégíti az érdeklődési körüket. Az akcióterv szerint a kulturális intézmények nem elég érzékenyek a fiatalok igényei iránt, mint ahogy a fiatalok is kevés érdeklődést mutatnak a kulturális események iránt. Emiatt célul tűzi ki a kulturális intézmények és a fiatalok közötti párbeszéd fölerősítését.
Nagy problémát jelent, hogy kevés a fiatalokat tömörítő civil szervezet a községben. A fiatalok 67 százaléka semmilyen társadalmi szervezet munkájában sem vesz részt, és problematikusnak ítélik meg a másság elfogadása iránti készséget. A kérdőív szerint elsöprő többségük, 93 százalékuk úgy érzi, hogy a fiatalok nincsenek kellőképpen képviselve a helyi médiában. Viszonylagos bezártság jellemzi őket, 33 százalékuk az utóbbi 5 évben egyetlenegyszer sem járt külföldön. Az internetet a megkérdezettek 68 százaléka használja. Sokan közülük a falusi környezetet teherként élik meg, 82 százalékuk elköltözne. A fiatalok 85 százaléka kijelentette, hogy nem érzi magát elfogadottnak a társadalom más rétegeitől.
