Az 5 cm-es sztiropor 25 cm-es fal hőszigetelési képességének felel meg (Sáfrány Attila)
A szakszerűen elkészített szigeteléssel – télen a fűtés, nyáron pedig a lakás hűtésére fordított energiapocsékolás elkerülve ezzel – nemcsak a zsebünknek kedvezünk, hanem ráadásul kellemesebb, élhetőbb lakhatási körülményeket biztosítunk magunknak.
Évtizedekkel ezelőtt kevesebb figyelmet fordítottak a házak szigetelésére, a tüzelő az akkori fizetésekhez mérten nem jelentett akkora tételt, mint ma, de nemcsak ebben kereshető az ok: az energiatakarékos gondolkodásmód is egy újabb fogalom.
Kókai Béla Kishegyes és Topolya községben tevékenykedő építkezési vállalkozó szerint a szakszerűen elkészített, ideális szigeteléssel a házat mintegy becsomagoljuk. Gyakorlatilag ez azt jelenti, hogy alulról a pallóban a két betonréteg között, a falaknál a tartó- és a válaszfal között, s felül, a plafonon is ott a szigetelés, s mindezek az elszigetelt rétegek közvetlenül kapcsolódnak egymáshoz.
– Ha valakinek módjában áll ezt így megcsináltatni, akkor hőszigetelt a háza. Biztosan megéri, attól függetlenül, hogy melyik szigetelési módot választja. Szerintem mind jó – vélekedik Kókai Béla.
Becslése szerint mintegy 40 százalékos megtakarítás érhető el ezzel. A hőszigetelők közül sztiroport, sztirodult, préselt nádat, kemény vagy puha tervolt használhatnak. Ezek a külső falra kerülhetnek, vagy a két fal közé, de sohasem belülre. Egyesek szerint a sztiropor (habszivacs) idővel eltűnik a falból, de a kőművesmester szerint ez az állítás nem állja meg a helyét. A szakszerűen elkészült munka után, a plafonra is rákerült védőréteggel, a szigetelésbe már nem férkőzhet be féreg vagy madár.
Kókai Béla már 35 éve dolgozik a szakmában, szerinte 30 évvel ezelőtt az emberek még nem nagyon alkalmazták a hőszigetelést, körülbelül 20 évre visszamenően tapasztalják, hogy a házak tervrajzaiban ott szerepel a szigetelés. Véleménye szerint azoknak is érdemes elgondolkodni az utólagos beépítésén, akiknek régebben épült házát még nem hőszigetelték. Bár ekkor az előbbiekben említett „becsomagolási módszert” nem lehet maradéktalanul alkalmazni, mivel a pallót régebben csak simán lebetonozták. De így is megéri. A külső falra viszont így is rárakható a szigetlelés. Ennek legalább 5 cm vastagnak, a keménysége szerint pedig legalább 17 grammosnak kell lennie. Most már olyan kiváló minőségű ragasztók állnak rendelkezésre, amelyek a hálóval együtt megóvják ezt a külső falra rakott szigetelést a jégveréstől és a többi időjárási viszontagságtól. Az 5 cm-es külső szigetelés a szakemberek szerint 25 cm fal hőszigetelési képességét helyettesíti, vagyis egy 25 cm-es tartófal 5 cm-es sztiroporral a hőszigetelés szempontjából egy 50-ces falnak felel meg. Kókai Béla szerint ajánlatos, hogy a külső falat összekössék a belsővel, s így egy 40 cm széles falat kapnak, amire azután kívülről rákerül a szigetelés.
Sokan az új épületekre is kívülről tetetik rá a szigetelést. A falak közé általában akkor tetetnek szigetelést, akik a külső falat valamilyen más módon kívánják díszesebbé tenni. Kókai Béla szerint, aki új házat épít, inkább várja meg, hogy összegyűljön a rávaló, minthogy a szigetelést elhagyva kezdjen el építkezni. Mint mondja, az emberek mindinkább fölismerik a szigetelés fontosságát, mert belátták, hogy mennyit takarékoskodhatnak vele. A régi, rosszul záró ablakok cseréjéhez is egyre többen folyamodnak. A műanyag félfájú, termoüveggel ellátott ablakokkal szintén sok pénzt megtakaríthatnak, s az is fontos, hogy a faajtókra és ablakokra rárakják a nyílászáró-betéteket.
