Az őszi vetés állapotával ismerkedhettek meg többek között a termelők a Mezőgazdasági Minisztérium szervezésében sorra került előadáson, melyet a topolyai Teleházban tartottak. Topolya és Kishegyes községekben az utóbbi években egyre kisebb területen vetnek gabonát, hallhattuk Šuša Radomir tól , a topolyai Mezőgazdaság-fejlesztési Intézet szakemberétől.
Véleménye szerint ennek elsődleges oka, a politika kedvezőtlen ráhatását leszámítva, a termelőket sújtó rossz gazdálkodási körülmények, a gazdákat a befektetések visszafogására kényszerítő pénztelenség.
– Valamikor 24000 hektár búzát vetettek a két községben a gazdák és a szövetkezetek, az utóbbi 4-5 évben évről évről folyamatosan csökkent a bevetett terület aránya, tavaly ez mindössze 12500 hektárt tett ki. Sohasem volt ennyire kevés. Valamikor csak maguk a szövetkezetek vetettek ennyit – vázolta a nem túl rózsás helyzetet a szakember.
Elmondása szerint az idén, a kedvező időjárásnak is köszönhetően, valamivel jobb a helyzet. Már a múlt héten sikerült megvalósítani a tavalyi vetésarányt. Az ez évi terv 14000 hektár, amit akár túl is teljesíthetnek. Ezen kívül mintegy 1200 hektár magbúza és 3000 hektár árpa került a földbe.
– Sajnos a rossz gazdasági helyzet miatt a termelők nagy része a padlásról veti a búzát, ami probléma lehet majd azoknál, akik nem végezték el a vetőmag minőséges védelmét – mondja Šuša Radomir.
Rekecki Éva, az intézet növényvédő szakembere az őszi vetést veszélyeztető kártevőkről és betegségekről beszélt. Mint mondta 2005-től tapasztalhatjuk, hogy a fejlettebb növényeken erőteljesebben jelen vannak a levéltetvek és a kabócák, melyek vírushordozó kártevők, növényről növényre terjesztik a betegséget.
– Az idén inkább a kabócákkal találkozhatunk, ezek 3 mm-es, sárgászöldes színű rovarok, melyek ha közel megyünk, akkor szétrepülnek. Ha nagyobb számban észleljük ezeket a vetésen – amennyiben nincs a vetőmag rovarölővel csávázva –, akkor indokolt a kezelés. Azt ajánlom, hogy hétről-hétre figyeljék a parcellát, s ha nagy számban észlelik a tetvek vagy a kabócák jelenlétét, akkor időzített rovarölős kezelést kell végezni. Erre jó a Dimetogal, a Perfection stb. Ha esetleg nem biztosak, hogy szükség van-e rá, nyugodtan kijöhetnek az állomásra, s mi segítünk eldönteni, hogy szükség van-e kezelésre – javasolta Rekecki Éva.
Ugyanez vonatkozik a gabonafutrinkára is. Ez a kártevő legtöbbször akkor jelentkezik, ha búza vagy árpa után vetünk gabonát, vagy ha a parcella szélén a szomszédnak volt egy elhanyagolt területe, nem vitte le a szalmát időben vagy nem végezte el időben tarlóhántást. Ha sok olyan növényt látunk, melynek a levelei össze vannak csócsálva, akkor indokolt a rovarölővel való kezelés.
Az árpán megjelent a hálózatos levélfoltosság betegsége is. Ennek a tünete a növényen hálózatosan észlelhető barna foltok. Maggal terjedő betegségről van szó, mely a becsávázott vetőmagnál is jelentkezhet, mivel nagyon kevés gombaölő szer hat rá. Ebben az esetben egyelőre még nem indokolt a gombaölős kezelés, majd tavasszal, ha szükség lesz rá.
A növényvédő szakember a rágcsálók irtására is felhívta a figyelmet. Az idén a hörcsögök száma stagnál, az egerek vannak jelen nagyobb számban. A lucernásokban az utolsó kaszálás betakarítása után még a tél beállta előtt el kellene végezni a rágcsálóirtást, mert a nem művelt területekről vándorolnak át ezek a kártevők a búzával bevetett parcellákra.
