A jövőben csak azok a termelők jussanak hozzá a hektáronként járó állami támogatáshoz, akik földművesként vannak nyilvántartva, tehát akik mezőgazdasági termelőként fizetik az egészségügyi biztosítást? Ha ez a mezőgazdasági minisztérium által támogatott javaslat kerül elfogadásra, akkor sok termelő elbúcsúzhat az Európai Unióban megszokott szubvenciós összegekhez mérten szerény, mégis nagy segítséget jelentő állami dotációtól.
A pénteken Kishegyesen megtartott összejövetelen a jelen lévő 10 szervezet képviselői újratárgyalták a néhány héttel ezelőtti nagyfényi közgyűlésen egyszer már megvitatott kérdést. A szerbiai és a vajdasági mezőgazdaság jövőjével és uniós integrációjával kapcsolatban két ellentétes látásmód, két különböző filozófia csapott össze, nem egyszer parázs vitát generálva. Az egyik oldal, amit a gyűlésen nyíltan mindösszesen hárman képviseltek, egy más szerkezetű, szakosodott és nagyobb földterületeket művelő termelői rétegre hagyatkozó mezőgazdaság létrehozása mellett állt ki, a másik oldalt képviselők egy olyan szerkezet mellett törtek lándzsát, amelyben a kistermelőknek is megvan a maga helye. Az érvek mögött nyilvánvalóan az érdekek is ott álltak: az egyik oldalon az egészségügyi hozzájárulást fizető termelőknek a nagyobb támogatás és az uniós versenyképesség szavatolása iránti reménye, a másikon a kistermelők puszta fennmaradásukért küzdő érdeke, akik többséget képeznek néhány helyi mezőgazdasági szervezetben. A szópárbaj természetesen nem a mezőgazdasági filozófiák, hanem konkrét kérdések kapcsán bontakozott ki. Az ellenzők folyamatosan ismétlődő kérdése volt: mi legyen azokkal, akik a jövőben elesnek a támogatástól? Az egyik kíméletlenül hangzó válasz erre a következő volt: ez ne a mezőgazdasági, hanem a szociális ügyekkel foglalkozó minisztérium gondja legyen! Pavle Kujunžić, a Szabadkai Földművesek Egyesületének elnöke szavai szerint a mezőgazdasági minisztérium feladata a mezőgazdaság fejlesztése, nem pedig a jövedelem nélkül maradt emberekről való gondoskodás. A egészségügy hozzájárulást fizető termelőknek adandó támogatás javaslatát legerőteljesebben Daniel Kovačić képviselte, aki a Tartományi Képviselőház mezőgazdasági bizottságának a tagja és a mezőgazdasági miniszter tanácsosa. Az összejövetelen ott volt Fremond Árpád, a Vajdasági Magyar Szövetség köztársasági képviselője is, aki a parlament mezőgazdasági bizottságának a tagja. Az összejövetel eleinte a két bizottsági tag szócsatája volt, a későbbiekben mindinkább Daniel Kovačić és az ellenzék szópárbajárává alakult. A vita hevében Kovačić mondta ki, hogy voltaképpen mi a minisztériumnak fejfájást okozó központi probléma. Szavai szerint ők szívük szerint minden igénylőnek adnának, de a költségvetésben csak egy meghatározott összeg áll a rendelkezésükre, amiből nem futhatja mindenkinek. A cél a nagyobb támogatást élvező unióbeli mezőgazdasági termelőkkel való versenyképesség fenntartása. Türelmesen várakozva, órák múltán Kovačić oldalán bekapcsolódott a vitába Miroslav Kiš is, a Vajdasági Fölművesek Társulásának elnöke. Az általa vezetett mintegy 60 mezőgazdasági szervezetet tömörítő szövetség szavai szerint több ezer gazdaságot képvisel.
A kistermelők érdekét képviselő kompromisszumos javaslat is elhangzott a gyűlés vége felé, amit Kiss Árpád, a Szabadka Község Parasztszövetségének az elnöke prezentált. A javaslat alapján három csoportba sorolnák a támogatásra jogosult termelőket: az első körbe azok az őstermelők tartoznának, akiknek földterülete nem haladja meg a 10 hektárt, a másodikba 10 és 350 hektár közötti területet megművelő családi gazdaságok, a harmadikba 350 hektár fölötti ipari méretű nagygazdaságok. A támogatás mértékét és módjait e három osztályozási szemponthoz lehetnek igazítani.
Konkrét döntés nem született az összejövetelen, Orosz Kálmán elnöklő azzal zárta a gyűlést, hogy a termelők tájékoztatása és a helyzet minél jobb megismerése végett az ilyen jellegű megbeszélésrekre is szükség van.
