Az agrotechnikai eljárások alkalmazásával enyhíthetők a globális fölmelegedés számlájára írható szeszélyes és aszályos időjárásból származó, mezőgazdaságot sújtó károk. A szokásosnál előbb kell vetni és ültetni, és mindent meg kell tenni a talajban lévő nedvesség megőrzésére.
A kishegyesi községben az őszi munkálatok jó ütemben haladnak – hallhattuk Bácsi Gábortól, Kishegyes község gazdasági és mezőgazdasági osztályának vezetőjétől. A mezőgazdaságra jellemző áraránytalanságok viszont beárnyékolják az előkészületeket.
– Az emberek végzik a vetést, de szakmai szempontból, a vetésforgó miatt tartják fontosnak, hogy kalászosokat vessenek. Igyekeznek minimális befektetéssel elvégezni az őszi munkálatokat, nem használnak műtrágyát, sokan padlásról vetnek. Ez azt fogja eredményezni, hogy alacsonyabb hozamokra számíthatnak majd aratáskor – vélekedik Bácsi Gábor.
Szavai szerint fonák helyzet állt elő: jelenleg úgy tűnik, hogy a tavalyi, aszály sújtotta, szerényebb terméssel pénzügyileg jobban jártak a gazdák, mint az idei bőségesebb hozammal.
– Az idei hektáronkénti 8 tonnás szemeskukorica-termés sem hozhat akkora jövedelmet, mert fölment az üzemanyag és a gázolaj ára, a kukoricáért viszont fele annyit sem adnak, mint tavaly – mondja.
Ilyenkor joggal tűnődik el e gazda, hogy mit érdemes vetni.
– A Telecskai-dombháton a szójahozam nagyon változhat, száraz évben nagyon aládobhat. A napraforgónak nem ingadozik annyira a hozama, az idén viszont abból is túltermelés volt. A cukorrépa szintén érzékeny az aszályra. Az alacsonyabb fekvésű tájakon szinte kétszer akkora hozamokat értek el, mint nálunk – mérlegel a kishegyesi mezőgazdasági osztály vezetője. A kukoricát monokultúrában termeszteni az amerikai kukoricabogár megjelenése óta veszélyes vállalkozás lehet.
– Csak amikor már 5-6 leveles a növény, akkor jön föl a kukoricabogár lárvája a kukorica gyökérzónájába, s ekkor már sokat veszített a hatásából a rovarölő szer, amit vetés közben vittünk a talajba. Vetésforgóval lehet legjobban kiküszöbölni ezt a veszélyt.
A globális fölmelegedés számlájára írható szeszélyes időjárás és gyakoribb aszályok negatív hatását agrotechnikai eljárások alkalmazásával csökkenthetjük:
– A megszokottnál sokkal korábban kell vetni, a kukoricát például márciusban, ha az időjárás megengedi. Ennek a célja, hogy fejlettebb állapotban legyenek a növények, amikor a júliusi-augusztusi magas hőmérséklet és aszály elérkezik. Kukoricánál ajánlatos korai és középkorai hibrideket ültetni. Ezek például az idén augusztusban már a viaszérés vége felé voltak, és így kevesebbet csökkentett az aszály a hozamukon. A korai, középkorai terméssel a szárítás költségeit is megtakaríthatjuk. Télire fontos elvégezni az őszi szántást, s ajánlott az aszályos évek miatt, hogy egyszer már az ősz folyamán elmunkáljuk, lezárjuk a talajt. Tavasszal így egyetlen munkálattal előkészíthetjük a talajt, másrészt pedig csökkentjük annak a kipárolgási felületét. Július-augusztusban, amikor a meleg miatt nagy az elpárolgás, ez a talajban megőrzött nedvesség nagyon sokat jelenthet – javasolja Bácsi Gábor.
