Mikor, hol láttunk roma gyerekekből álló tánccsoportot?
Az ENSZ közgyűlése 1992-ben nyilvánította a szegénység elleni küzdelem világnapjává október 17-ét, s bár a média ezen a napon sokat foglalkozik a világot érintő egyik legnagyobb problémával, a helyi gondokról, arról, ami az utcánkban, a falu szélén, a városainkban történik, kevés szó esik.
A világnap jelentősége, hogy ráirányítja a figyelmet a szegények problémájára. Érdekérvényesítő képességek hiányában a nélkülözők hangja azonban nem igazán ér el a megfelelő helyekre, ez az egy, megkülönböztetett nap nem hoz változást a gondok megoldásában.
A szegénység és a társadalmi kirekesztés felszámolására nincs csodafegyver. Egyvalami azonban biztos: a probléma megoldásához mindenkire szükség van.” Itt az idő, hogy megerősítsük a szolidaritás, a társadalmi igazságosság és a befogadóbb társadalom iránti elkötelezettségünket. Ezért 2010 a szegénység és a társadalmi kirekesztés elleni küzdelem európai éve lesz. Hallhatóvá kell tenni a szegénységben és kirekesztésben élők véleményét. Bátorítani kell a társadalom minden szegmensét, hogy részt vegyenek és elkötelezettek legyenek a szegénység és a társadalmi kirekesztés elleni küzdelemben európai és helyi szinten, a köz- és magánszférában egyaránt.” A európai parlament honlapján találtam a fenti gondolatokat, s ha nem is ilyen pontosan megfogalmazva, de ezek a célok vezérelték a topolyai önkormányzat szociális ügyekkel megbízott tanácsosát, Sípos Piroskát, amikor vállalta, hogy a világnapról való megemlékezés nem szokványos, nagy szavakat pufogtató formáját választja, hanem azok között tölti az estét, akik érintettek a problémában: a bejegyzés előtt álló roma civil szervezettel karöltve jótékonysági bált szervezett Pacséron. A rendezvény elején Suzana Racić – aki a a mediátor szerepét tölti be néhány hónapja a község roma lakossága és a hivatalos szervek között –, köszöntötte a megjelenteket, és mindenkit, aki támogatta az első ilyen összejövetelt, az önkormányzat mellett az Egészségház, a média képviselőit, valamint megköszönte a Szociális Központ a községi Vöröskereszt, a pacséri és bácskossuthfalvi vállalkozók támogatását, illetve a pacséri iskola tanárainak hozzájárulását a bálhoz, akik több belépőjegyet is vásároltak. A rendezvényen jelen volt, és felszólalt a falusi nők helyzetének javításával prioritásként foglakozó Hera női szervezet elnök asszonya, Kovács Etelka is, aki támogatásáról biztosította az alakuló roma civil szervezetet.
A rövid beszédek után – amelyek mondanivalója elsősorban arról szólt, hogy feltétlenül szükség van a kölcsönös előítéletek leküzdésére, ennek első lépése ez az ünnepség –, a roma gyerekekből álló tánccsoport két fergeteges táncot mutatott be, majd rendkívül jó hangulatban tánccal,– hiszen a zenét Kurina Sándor prímás és zenésztársai biztosították – tombolával és közös vacsorával folytatódott az est.
És amint az írás felvezetőjében említettem, a következő év Európában nemcsak a szegénység, hanem a társadalmi kirekesztés elleni küzdelem éve is lesz, elgondolkodtató, hogy a két érintett helyi közösség, – valószínűleg egyéb, szombat esti kötelezettségekre való hivatkozással – nem képviseltette magát, s nem üdvözölte a valóban egyedülálló rendezvényt.
