„A fiókák – egyéb más baglyokhoz hasonlóan – kezdetben fölöttébb rútak, ám azért szülőik melegségesen ragaszkodnak ocsmány apróságukhoz s bőségesen hordják számukra az egeret.”
Brehm Az állatok világa című művének Madarak kötete az egyik legrégebbi olyan munka, melyben bővebben olvashatunk a gyöngybagolyról is: „Ültökben egyéb baglyokhoz hasonlítanak ugyan, csakhogy karcsúbbak, magasabb termetűek, nem annyira köpcösek, ábrázatuk pedig irgalmatlanul vénasszonyias. Hihetetlenül szomorú pofákat vágnak, s csodálatosan fintorgatják arcukat”.
Gyöngybagolyvédelmi programról először a topolyai madárgyűrűző táborban hallottam, ahol Sihelnik József, azArcus Környezetvédő Egyesület ornitológiai szakcsoport vezetője lelkesen mesélt e program fontosságáról. A gyöngybagolyvédelem másfél éve folyik a két község területén, egy nemzetközi együttműködés keretein belül. Sihelnik a következőket mondta a programról:
– A gyöngybagoly-védelmi programot 2008 januárjában indítottuk el, egy nemzetközi akció keretén belül, a magyarországi Gyöngybagolyvédelmi Alapítvánnyal közösen. A program Topolya és Kishegyes területén folyik, és a legfontosabb feladata, hogy felmérjük a gyöngybagolyállományt a két község területén. Jártunk Ada, Zenta és Szabadka területén lévő településeken is, és a közeljövőben szeretnénk eljutni Zombor község területére, hogy lefedjük ezt az úgy mondott közép-bácskai régiót. A gyöngybaglyok legfőképp épületlakók ezért a felmérések úgy zajlanak, hogy átnézzük azokat az épületeket, amelyek tapasztalataink szerint megfelelhetnek a gyöngybaglyoknak. Általában a templomokat szeretik, de a mi vidékünkön a gazdasági épületek, régi tanyák, romos épületek padlásain is előfordulnak. Ezeket átjárjuk és köpeteket, tollakat keresünk, ezek tanúskodnak a madár jelenlétéről.
*A felmérést milyen lépések követik?
– A felmérést maga a védelem követi. Először is beszélünk a költőhelyül szolgáló épületek tulajdonosaival, hogy mennyire fontos és ritka ez a madár, és megkérjük őket, hogy ne bántsák. Általában jó a tulajdonosok hozzáállása és együttműködnek. Fontos kérdés, hogy szándékukban áll-e felújítani az épületet, mert ha költési időszak közepén kezdenek bele például egy padlástér tatarozásba, akkor tönkremegy a fészekalj. Ilyen esetekben az épület kezelőivel közösen próbálunk megoldást találni. Ahol nem látják szívesen a baglyot az épületben, ott költő ládákat helyezünk el, amelybe a madár kívülről be tud menni, viszont az épület belsejébe nem jut be.
* A költőhelyekről való gondoskodáson kívül mi még a feladatotok?
– A fiókákat és az öreg madarakat is gyűrűzzük és tollmintát veszünk tőlük. Ezeket a mintákat Svájcba küldjük az ottani kollégáinknak, akik DNS elemzést és különböző immunitás-vizsgálatokat végeznek rajta. Érdekes, hogy a Nyugat-Európában élő gyöngybaglyok hasán teljesen fehér a toll, míg a mieinknek vörös. Ez két különböző alfaj, és Svájcban azt is vizsgálják, hogy milyen okok miatt alakult ki ez a különbség.
