Zoltán a sérülést követően
Két héttel ezelőtt Tartsunk tőlük? címmel jelent meg írásunk arról, hogy Topolyán a Komgrad motoros fűkaszái egy újságárus bódé mellett álló hűtő ajtaját és egy temetkezési magánvállalat gépjárművének oldalsó üvegét is megsértették. Írásunk nyomán felkeresett bennünket Vas Zoltán, aki egy hasonló eset során majdnem elveszítette fél szemét.
Zoltánt szintén a motoros kaszától felpattanó kő találta el, maradandó és súlyos sérülést okozva ezzel. A Komgrad nem állt szóba a fiatalemberrel, aki azóta is fájdalmaknak van kitéve, és a szeme soha sem fog teljesen felépülni. Ügyük jelenleg bíróságon van. A fiatalembert arról kérdeztem, hogy miért tárta nyilvánosság elé a vele történteket.
– Örülök, hogy ismét foglalkoznak ezzel a témával, mert az én esetem már három éve történt. Azért döntöttem úgy, hogy elmesélem, mert szeretném felhívni az emberek figyelmét, hogy milyen veszélyes ez a dolog. Szerintem valamilyen intézkedéseket foganatosítani kellene, mert biztosan léteznek előírások erre vonatkozóan is.
*Hogyan sérült meg a szemed?
– Még civil katona voltam, és reggel, fél nyolc körül a bankba kellett mennem. A járdán haladtam, a járda mellett pedig nyírták a füvet. Egyszer csak egy erős ütést éreztem, valami eltalálta a szememet. Kicsit félreálltam, mert nagyon könnyezni kezdett. Gondoltam, hogy majd elmúlik, de egyre rosszabb lett, végül már ki sem bírtam nyitni. A fűnyíró-munkás megkérdezte tőlem, hogy mi történt, amire én azt válaszoltam, hogy eltalált egy kő, de ő nem csinált semmit, hanem nyírta tovább a füvet. Kénytelen voltam fölhívni a szüleimet, mert nem láttam semmit sem. Elmentünk a topolyai kórházba, ahol megállapították, hogy a szememen egy vágás keletkezett, és azt tanácsolták, hogy kenőccsel kenegessem, majd elmúlik. A látásomról volt szó, ezért szerettem volna, hogy Újvidéken is megvizsgáljanak, de Topolyán nem akartak kiírni. Végül egy ismerős közbenjárására sikerült beutalót kapnom. Az ottani szemészeten soron kívül megvizsgáltak, és az orvos azt kérdezte, hol voltam addig, mert ha később megyek, akkor a látásom is elveszíthettem volna. Különböző kezeléseket kaptam, és egy hónapig kellett ellenőrzésre járnom. Mindez igen költséges volt és nagy fájdalmakkal járt. A csöppeket és a kenőcsöket csak anyum és a testvérem segítségével tudtuk a szemembe juttatni, mert annyira fájt. Az orvos szerint szerencse, hogy nem folyt ki a szemem, mert ha 3-4 méterről, nagy sebességgel egy kő eltalálja a szemet, akkor az is könnyen megeshet.
* A Komgrad hogyan reagált a történtekre?
– Fölkerestem egy ügyvédet, aki azt tanácsolta, hogy beszéljünk velük. Küldtünk nekik egy levelet, de nem válaszoltak. Utána írtunk még egyszer, amiben fölvetettük a kiegyezés gondolatát, de ők nem mutattak semmilyen hajlandóságot sem. Ezt követően bíróságra adtuk az ügyet, ami már három éve húzódik.
* Azóta helyre jött a szemed?
– Nem. Ha kicsit megnő a szem nyomása, akkor jobb szememre csak 40-50 százalékban látok. Elég fiatal vagyok, de nem sportolhatok, és nem végezhetek nehezebb, fizikai munkát. Nyáron a napsütés kegyetlenül kiszárítja a szemem, ezért állandóan szemcseppeket kell használnom. Az orvos azt mondta, hogy ez tartós és súlyos károsodás, és állandóan vigyáznom kell a szememre. Azóta, ha látom, hogy kaszálják a füvet, akkor inkább átmegyek az utca másik oldalára.
