Tegnap délelőtt a zobnaticai hotel konferenciatermében közös továbbképzést szervezett a magyar és a szerb állatorvosi kamara. Az előadások előtt a két szervezet elnöke memorandumot írt alá az együttműködés elmélyítéséről.
Gönczi Gábor, a Magyar Állatorvosi Kamara elnöke elmondta, hogy több éve jó kapcsolatot ápolnak a szerb testvérszervezettel.
A szerződéskötés pillanatai (Herceg Elizabetta felvétele)
– A Visegrád Vet+ együttműködés 13 kelet-közép-európai országra terjed ki, és ennek része Szerbia és Magyarország is. Kezdettől fogva azon az állásponton voltunk, hogy nekünk erkölcsi és szakmai kötelességünk, hogy a szerb testvér szervezetünket segítsük az uniós csatlakozásban. Tudomásul kell vennünk, hogy az állatbetegségek nem váltanak útlevelet, ebből követekzik, hogy ugyanazok az állategészségügyi problémák, veszélyek állnak fenn Szerbiában, mint Magyarországon. Ezzel szemben védekezni leginkább úgy lehet, ha hatékony a szakmai együttműködésünk, s ezt mindenképpen szeretnénk tovább erősíteni.
Davor Šašić, a Szerb Állatorvosi Kamara elnöke a sajtónak nyilatkozva kiemelte, hogy az öt évvel ezelőtt megkötött szerződés kerül megújítására. A magyar kamara az első, amellyel a szerbiai kamara nemzetközi együttműködést valósított meg. Ez a kapcsolat még szerteágazóbbá válik – mondta.
A rendezvényen jelent volt Pintér Zsolt, az Európai Állatorvosok Szövetségének alelnöke is.
– Szerbia is teljes jogú tagja ennek a tömörülésnek, és így részt vesz a szakmai képzésben, az információáramlásban. A régióbeli kamarák laza regionális szövetséget alkotnak, a Visegrád Vet+ csoportosulás keretében félévente találkozunk és egyeztetünk az állattenyésztési, állatorvosi, élelmisze-biztonsági kérdésekben. Egymást kölcsönösen tudjuk segíteni. A régióban egymást erősítve közösen tudunk lépni, és segíteni Szerbia felkészülését az uniós csatlakozásban – mondta Pintér.
Első alkalommal Újvidéken, majd Kiskunhalason és Baján találkoztak a Bács-Kiskun megyei és az észak-bácskai állatorvosi kamara tagjai. A két régió állatorvosai több továbbképzést szerveztek.
- Mától a két kamara kölcsönösen elismeri ezeket az akkreditált előadásokat, és pontozza őket. A szakmai pályán állandó továbbképzésre van szükség. A legújabb tudományos eredmények kerülnek bemutatásra, aktuális problémák, betegségek, amelyek közös problémát jelentenek, a madárinfluenza, a sertéspestis, és nagyon fontos, hogy ugyanazzal a logikával történjen a védekezés. Nyilvánvaló, hogy a személyes kapcsolatok is továbbfejlődnek – nyilatkozta dr. Punzman Tamás, a Magyar Állatorvosi Kamara Bács-Kiskun megyei területi szervezetének elnöke.
– Az utóbbi időben a magyar kollégákkal nagyon tartalmas, jó együttműködés alakult ki, a helyzet is arra késztet bennünket, hogy közös erővel lépjünk fel. Az aláírás keretet ad az együttműködéshez. A regionális kamarák együttműködése – közös praxislátogatások, közös edukációk – után most jutottunk el odáig, hogy mindkét kamara közösen szervezi az első továbbképzését, ami jó alkalom arra, hogy a két ország szakemberei véleményt cseréljenek, ezzel elősegítve a mindennapi munkát. A mai előadás témája a kisállatokkal kapcsolatos, sajnos a gazdasági állatok nagyobb koncentrációja mind kevesebb állatorvost foglalkoztat, viszont a kisállatpraxis expanzióban van, és az igények a polgárok részéről mind nagyobbak. Korszerű, szakszerű szolgáltatásra van szükség ezen a területen – ismertette dr. Horváth József, az Észak-bácskai Állatorvosi Kamara elnöke.
Az afrikai sertéspestisről szólva a Magyar Állatorvosi Kamara elnöke kiemelte, hogy ez a betegség ebben a régióban még soha nem fordult elő.
– Magyarorzságon a vaddisznóállományon keresztül jelent meg. Nagyon-nagyon bízunk benne, hogy sikerül megakadályozni, hogy átterjedjen a házisertés-állományra, hiszen az nagyon súlyos kárt okozna a magyar mezőgazdaságnak, mondhatom, hogy az egész magyar sertéstenyésztést tönkretenné. Ezért nagyon szigorú intézkedések vannak, folyamatosan próbálják felderíteni az elhullott vaddisznókat, próbálják szűkíteni a betegség elterjedési körét, helyben tartani. Fokozottan gyérítik a vaddisznóállományt, hogy minél kevesebb vaddisznó vándoroljon ki a körzetből, nehogy esetleg magával vigye a betegséget. Sajnos ennek a betségnek még a Duna sem igazi természetes határvonala, a vaddisznófalkák át tudnak úszni a folyón. Ilyen szempontból Szerbia is a veszélyeztetett országok közé tartozik, bár elég messze van a fertőzött magyar terület, hiszen mi egyértelműen Ukrajna felől fertőződtünk meg.
