A Regionális Gazdasági Kamara mezőgazdasági bizottsága hatodik ülésének fókuszában két téma szerepelt. Az egyik a városi építési földterületek utáni adózásra vonatkozik, amit még mindig a haszonnövények termesztésére használnak, illetve amelyen többéves ültetvények és erdők vannak, a másik pedig azon városi építési területek vízlecsapolási illetékére, amelyeket még mindig mezőgazdasági célokra használnak.
Az önkormányzatok azon határozata, mely szerint a mezőgazdasági területeket építési területté nyilvánítják, számos mezőgazdászt hátrányos helyzetbe hoz, ugyanis a hektáronkénti adó meghatározása lényegesen különbözhet az ilyen földterületek esetében. Az általános rendeltetésű területek hektáronkénti adója 3500 dinár, és amennyiben ezeket a területeket építési területté nyilvánítják, akkor az illeték 17 500 dinár, vagyis annak ötszöröse lesz.
A vízlecsapolási illetékre vonatkozó indítvánnyal kapcsolatban a bizottság véleménye szerint minden földterület esetében ugyanolyan elszámolást kell alkalmazni. A jelenlegi gyakorlat szerint az általános rendeltetésű területek ilyen illetéke hektáronként 1.640,10 dinár, és amennyiben ezeket a területeket építési területté nyilvánítják, akkor az illeték hektáronként 16 800 dinár, vagyis annak tízszerese lesz.
A bizottság megvitatta a nyugdíjas mezőgazdasági termelőkre vonatkozó javaslatot is, mely szerint az 55 évnél idősebb mezőgazdászok esetében össze kellene vonniuk a munkával töltött éveiket.
A bizottság tagjai egyetértettek abban, hogy az államnak a gazdaság oldalán kell állnia, illetve, hogy a gazdasági tevékenységet folytatók minden indokolt kérésének eleget kell tenni.
A bizottság szerint a mezőgazdasági problémákra azonnal reagálni kell, amint felismerik azokat.
