Hogy lett Szabadkán tizenegyből tizenkettő?

Március 29-én vasárnap az óra mutatóját hajnali kettőről háromra hajtottuk előre, és ezzel elkezdődött a nyári időszámítás, amelyet az országok közül elsőként száztíz évvel ezelőtt a Német Császárság és az Osztrák–Magyar Monarchia vezette be. Az I. világháború alatt a két birodalomnak ezzel az intézkedéssel a legfőbb célja az energiamegtakarítás, főleg a szén és az olaj spórolása volt. Az órát akkor április 30-án 23 órakor állították át éjfélre. Az eseményről a korabeli szabadkai lapok is beszámoltak. A Bácskai Hírlap 1916. május elsejei számának esti kiadásában a Hogy lett Szabadkán tizenegyből tizenkettő? című írásban a következőket olvashatjuk erről:
„Nagyon kiváncsi volt mindenki és mindenki csalódott. Éjfél felé járó tizenegy órakor a fenni lévők az órát tartották a kezükbe és várták az izgalmas pillanatot, hogy megjelennek-e adott pillanatban a szellemek. De a fenn nem lévők okosabbak voltak, aludtak és nem tudtak a nagy időváltozásról semmit. Egészben véve minden különös zökkenés nélkül történt meg a nagy esemény. A városi székház toronyórája tizenegy óra előtt tíz perccel tizenegy órát mutatott és a harang tizenegyé ütött. Tizenegy órakor pedig előre mozdult éjfélre tizenkettőt ütött.
A kávéházakban tizenegy órakor tizenkettő tett és beszüntették a muzsikát, tizenegy óra után egy órával pedig – tehát egy órakor záróra lett és a vendégek hazamentek. A postán a kritikus időpontban előre igazították az órát ás az egész vonalon tizenkettőt jeleztek a harangok. A vasúton szintén és ezen kívül a vonatok egy órára megálltak, hogy a kiugrott, óráit behozzák.
A szabadkai törvényszéken szintén megtörtént természetesen az óraigazitás és az alperesek fontosságára jellemző, hogy makacsság nem volt lekésés okából, sőt föltűnően sok tárgyalás lett a szokásos hétfői tömegnapon.”
Maga az óraátállítás egyébként nem bonyolult eljárás, hiszen csak az órák mutatóit kell előrehajtani. Aki azonban száztíz évvel ezelőtt nem a Bácskai Hírlap, hanem a szintén május 1-jén megjelenő Szabadkai Újság beszámolóját olvasta az óraátállításról, nem biztos, hogy megértette az intézkedés lényegét, mert ebben a lapban azt a következőképpen írták le:
„Egy órával szegényebbek lettünk. Nem egy jubileumi aranyórával, nem is egy láncos-lobogós toronyórával, hanem egy olyan órával, amilyen órát egy pontosan járó óra egy óra alatt jelez. Az elmúlt éjjel, amikor az óra éjfélt ütött, akkor voltaképpen nem 12 volt, hanem 1 óra. A kettő között levő egy óra megszűnt. Ezt az órát természetesen nem vihettük az óráshoz megreperáltatni, ezt az órát ajándékozzuk oda egy hoppon maradt jubilánsnak.
Ma délelőtt 11 órakor az uj időszámítás szerint 12 óra lesz. Ezt úgy kell értelmezni, hogy május 1-én délelőtt 11 órakor húzzák a déli harangszót, mert ma 12 órakor 11 óra és délután 6 órakor már 7 óra lesz. Azaz már nem is lesz, mert akkor már a 6 óra pont 6 óra lesz és a 7 óra meg 7 óra. Holnap szintúgy. Az erőszakosan kivégzett egy órát már észre sem fogjuk venni, mert az egy órával előre igazított óránk már az uj időmérés alapján áll.”
A zavaros felvezető után a szabadkai főkapitány nyilatkozatát olvashatjuk az óraátállítással kapcsolatban, de ez sem feltétlenül világosította fel a Szabadkai Újság olvasóit.
„Az uj órarend életbeléptetésével a záróra tekintetében sokan nincsenek még most sem tisztában az uj renddel. Kérdést intéztünk ebben az ügyben Szalay Mátyás főkapitányhoz, aki a következőket mondta:
– A zárórára vonatkozó törvények és rendeletek természetesen változatlanul érvényben maradnak. Ma és azután is akkor kell majd zárni az üzleteket, mint most. Ebből következik, hogy még jobban megértsük a dolgot az, hogy tényleg minden üzlet a megfelelő időben zár ugyan be, azonban a záróra a mai időhöz képest egy órával előbbre tolódik, de előbbre tolódik az üzletek nyitási ideje is.” – állt a főkapitány nyilatkozatában, majd alább egy vendéglátós beszámolóját írták le:
„Egy szabadkai kávéháztulajdonos a következőket mondta: – Rendes körülmények között május elseje után nem tűnik majd fel a változás, csak ma az első estén okozott egy kis galibát.
A vendéglősök azt hiszik, hogy az ebéd ideje megmarad a régi, illetve az is egy órával előbbre igazódik, aminek az oka jórészt az, hogy a vendéglőben étkezők nagyrésze hivatalba járó ember, akik előbb jönnek ki a hivatalokból és mivel előbb is reggeliztek, hát előbb is éheznek meg. Talán lesz néhány öreg abonens, aki nem akar majd változtatni a szokásán, de ezek az urak is korábban mennek majd a vendéglőbe.”
Az óraátállítás azóta is megmaradt. Igaz, hogy az Európai Unióban évek óta napirenden van annak megszüntetése, de a végleges döntés még várat magára.