A külhoni magyar elektronikus média történetével foglalkozó konferencia és könyvbemutató részeként tegnap a palicsi Vigadóban egyebek mellett szakmai kerekasztal-beszélgetéseket is tartottak, amik során egy-egy határon túli régió médiahelyzetét is megismerhették a jelenlévők. A beszélgetéseken elsősorban azok szólaltak fel, akik az Éltük a történelmet című, a külhoni magyar elektronikus média 1990 és 2025 közötti történetét interjúk formájában bemutató kötetben is szerepelnek.
A vajdasági magyar elektronikus média történetéről Bodzsoni István televíziós újságíró, rendező, a Pannónia Alapítvány korábbi igazgatója, Kabók Erika újságíró, tudósító, a Magyar Szó egykori munkatársa, valamint Klemm József rádiós és televíziós szerkesztő, műsorvezető nyilatkozott. A beszélgetés során hallhattunk a vajdasági tudósítói hálózat létrehozásának történetéről, arról, hogy az 1990-es években, a háborús helyzetben hogyan tudtak ezek a tudósítók dolgozni, sőt az is szóba került, hogy a közmédia milyen helyzetben volt. A felszólalók elmondták, hogy az 1990-es években a média nagy veszteségeket szenvedett, hisz sok újságíró menekült el az országból, ugyanakkor a jelenre rátérve a felszólalók többek között a Magyar Nemzeti Tanács újságírói mentorprogramjáról is szót ejtettek.
A kárpátaljai média helyzetével foglalkozó beszélgetésen az említett kötetben megszólaló médiamunkások nem lehettek jelen, helyettük K. Debreceni Mihály újságíró, az M1 kárpátaljai tudósítója és Bereczky Tamás operatőr számolt be az ukrajnai magyar sajtó helyzetéről. Mint megtudtuk, a háborús helyzet egyrészt áldatlan állapotokat teremtett, ahol az újságírók nem élveznek semmiféle védettséget, és a férfiak csak külön engedéllyel végezhetik a munkájukat, másrészt az élet nem állt meg, és számos kulturális rendezvényt tartanak, amik erősítik az ottani magyar közösséget.
A felvidéki kerekasztal-beszélgetésen Bartók Csaba televíziós műsorkészítő, tudósító, rendező, Czibula Csaba operatőr, vágó, szerkesztő, producer, Haják Szabó Mária újságíró, rádiós szerkesztő, műsorvezető, és Molnár Judit dunaszerdahelyi szerkesztő, tudósító vett részt. A felszólalók többek között a politikai háttér hiányáról, a média anyagi nehézségeiről, a Ma7 médiacsalád tevékenységéről ejtettek szót, ugyanakkor azt is megtudtuk, hogy a felvidéki magyarok jelentős része szlovák nyelvű médiát kísér figyelemmel.
Az erdélyi médiahelyzettel foglalkozó kerekasztal-beszélgetésben Boros Zoltán rendező, televíziós szerkesztő, zeneszerző, Baranyi László bukaresti rádiós, televíziós és hírügynökségi tudósító, valamint Maksay Ágnes kolozsvári dokumentumfilm-rendező, szerkesztő mondta el meglátásait. Mint hallottuk, Romániában a közszolgálati média mellett több kereskedelmi adó van, ugyanakkor számos produkciós iroda is működik, amely magyar nyelvű műsorok készítésével foglalkozik, és mindezek fontos szerepet játszanak a magyar közösség életében. A felszólalók szót ejtettek az utánpótlás-nevelésről is, ami szerintük az anyagi lehetőségek függvénye, viszont igény Erdélyben és az anyaországban is van a Romániában készített magyar nyelvű műsorokra.
A beszélgetéseket a Pannon RTV munkatársai, Soós Georgina, Brasnyó Zoltán, Bíró Tamara, valamint Zakinszky Toma Viktória, a Magyar Tannyelvű Tanítóképző Kar docense moderálta.
Nyitókép: A vajdasági magyar média helyzetéről szóló beszélgetés résztvevői / Fotó: Molnár Edvárd
