Évek óta feltűnik Szerbiában is a szúnyogok által terjesztett nyugat-nílusi láz. Vajdaságban regisztrálták az elmúlt napokban az idei első megbetegedést, egy 66 éves bánáti férfi fertőződött meg. A nyugat-nílusi lázat okozó vírust először 1937-ben Ugandában azonosították, majd az 50-es években Egyiptomban okozta az első nagyobb járványt. Később terjedt el Európában. A láz 2012-ben ütötte fel a fejét először az országban. Majd a rákövetkező évben volt a legsúlyosabb a helyzet, amikor 238-an betegedtek meg és 32-en meghaltak. A fertőzés szempontjából a legnagyobb veszélyben az idősebbek vannak, illetve azok, akik valamilyen krónikus betegségben szenvednek. A téma kapcsán dr. Nebojša Bohucki, a szabadkai Közegészségügyi Intézet járványügyi szakorvosa nyilatkozott lapunknak. Szabadka kapcsán elmondta, a város és vonzáskörzete különösen érdekes lehet a nyugat-nílusi láz kapcsán. A Palicsi-tó és a Ludasi-tó közelsége hozzájárulhat ahhoz, hogy Szabadkán minden évben regisztrálnak megbetegedést. Ezeken a területeken sok a madár, amelyek tünetmentes vírushordozók lehetnek.
– Az elsődleges vírusgazdák a vadmadarak, róluk kerül a vírus a szúnyog szervezetébe. Majd a kórokozó a szúnyogcsípés útján tovább terjed az emberre – részletezte a betegség terjedésének módját a szakember.
Az emberek 80–90 százaléka teljesen tünetmentesen vészeli át a betegséget, őket pontosan emiatt nem is regisztrálják. Tünetek az esetek 10–20 százalékában jelentkeznek. A megbetegedés főként enyhe tünetekkel jár, úgy mint a láz, az izomfájdalom, bőrkiütés vagy fejfájás. Ilyenkor magától meggyógyul a páciens néhány nap alatt. Fontos, hogy aki egyszer elkapja ezt a betegséget, annál természetes immunitás alakul ki.
– Az esetek kis hányadában, konkrétan 150 esetből 1 személynél alakul ki súlyos klinikai kórkép, agyhártya- vagy agyvelőgyulladás, ami bénuláshoz, kómához vagy halálhoz vezethet. Az esetek 10 százalékában lehet halálos kimenetele a betegségnek. Ez attól is függ, hogy hány éves valaki. Az 55 évnél idősebbeknél, illetve a krónikus megbetegedésben szenvedőknél alakul ki jellemzően a súlyos kórkép – mondta el a szakember, aki arra is felhívta figyelmet, hogy évekig vagy akár élethosszig tartó neurológiai szövődményei is lehetnek a betegségnek.
A nyugat-nílusi láz ellen jelenleg nincs védőoltás, a már kialakult betegségre sincs gyógyszer, így marad a tüneti kezelés és a megelőzés. A szúnyogok áprilistól novemberig aktívak, ilyenkor fokozottan érdemes odafigyelni a riasztószerek és a szúnyoghálók használatára. A rovarok legnagyobb aktivitásának időszaka 19 és 24 óra között van, ezért ebben az időszakban érdemes fokozott figyelemmel a szabadban tartózkodni. A szakember szerint fontos lenne, hogy a településeken szúnyogirtást rendeljenek el. Ezzel ugyanis csökkenteni tudják a betegség terjedését.
Dr. Nebojša Bohucki arra is felhívta a figyelmet, hogy a szúnyoglárvák elsősorban csatornákban, emésztőgödrökben, vizeshordókban, ereszcsatornákban és dísztavakban fejlődnek, ezért ezek rendszeres tisztítására érdemes odafigyelni.
Nyitókép: pixabay.com
