2024. május 18., szombat
SZABADKA ÉPÍTETT ÖRÖKSÉGE NYOMÁBAN (6.)

Baky Gedeon háza

Szűk telken mégis kiemelkedik társai mellett

Írásunkhoz galéria is kapcsolódik, mely itt tekinthető meg.

Szabadka a szecesszió városa. Európához viszonyítva is jelentős számú, több mint száz szecessziós épület és családi ház gazdagítja a város építészeti örökségét. Legtöbbje védelem alatt áll. Sorozatunkkal ezeket az ingatlanokat mutatjuk be, és adunk betekintést jelenlegi állapotukba. A téma kapcsán Szűcs Balázzsal, a Szabadkai Községközi Műemlékvédelmi Intézet igazgatójával beszélgetünk.
A Matija Gubec utca 14-es szám alatt található impozáns épület Baky Gedeon ügyvéd családi háza volt. A tulajdonos engedélyt kért a már meglévő ház átépítésére, melyet hat évvel később, 1886-ban meg is kapott. Az ingatlan a védett városmaghoz tartozik.
– A telek egy része még 1880 előtt kerül Baky Gedeon bíró és földbirtokos, későbbi ügyvéd tulajdonába, melyre házépítési engedélyt is szerzett. A földhivatali adatok bizonyítják, hogy korábban már állt egy ház ezen a nagyon keskeny telken, ám arról nincs adat, hogy az milyen lehetett. Baky Gedeon háza egy egyemeletes ingatlan volt. Többségében a reneszánsz építészeti stílus jegyeit viseli, de a klasszicizmus és romanticizmus szabályaival összhangban építve, ezért jóval alacsonyabb beltere van, mint az az eklektikus építkezés idején szokás volt. Tudva levő, hogy a klasszicizmus és a romanticizmus korszaka után, ezen stílusok keveredése dívott, melyet eklekticizmusnak nevezünk, amikor is már magasabb beltereket alakítottak ki. Az ingatlan arról tanúskodik, hogy bizonyos részekben megmaradt a régi ház, amelyet a tulajdonos a korszellemnek megfelelően átépített. A magas homlokzatot Macskovity Titusz tervezte, aki a szűk telek miatt nem tudott egy fényűző palotát megalkotni, így egy keskeny házat hozott létre, gazdag ornamentikával – mondta az igazgató.
Az évtizedek során több ízben is átfestették a homlokzatot, ám főként anyagi okok miatt nem mindig tudták ezt elvégezni a teljes felületen, emiatt több színárnyalat is látható volt már rajta.
– A Műemlékvédelmi Intézet azt szokta szorgalmazni, hogy amennyiben homlokzatot újítanak fel ezeken a védett épületeken, akkor azt egészében tegyék meg, és egységes színre fessék be. Ám az anyagiak, illetve a tulajdonosi viszonyok miatt időnként megkérik az intézetet, hogy részleteiben történjen ez meg. Ebben az esetben segítünk a szín kiválasztásában, így nem fog annyira elütni a régi festés az újtól. Eleve patinás színt szoktunk ajánlani a homlokzatok átfestésére, így nem fog elütni a régi részektől sem. Bár nagyon ritka esetben engedélyezzük a részletekben való homlokzati festést, de mivel a földszinti részek néha sürgős beavatkozást kívánnak, így szigorú szabályok mellett jóváhagyjuk – fejtette ki a szakértő.

A földszinti rész üresen áll jelenleg / Molnár Edvárd felvétele

A földszinti rész üresen áll jelenleg / Molnár Edvárd felvétele

Az 1800-as években ritka volt, hogy egyetlen egy szobát sem szándékoztak a meglévőkből kiadni. Ez az ingatlan eredendően is egy szép reneszánsz ihlette, polgári, családi ház volt.
– A ház beltereinek kialakításánál angol modelleket alkalmaztak, ami azt jelenti, hogy rendeltetésük szerint emeletekre osztották a helyiségeket. Így kapott helyett a földszinten Baky Gedeon ügyvéd úr szobája a váróteremmel együtt, ahol fogadta az ügyfeleit. Természetesen ez utóbbihoz az utcáról nyílt egy ajtó. Ezt a házrészt egy kisebb folyosó kötötte össze a hátsó traktussal. Az iroda mögött volt a konyha, ahonnan az irodába is fel lehetett szolgálni, illetve a belső lépcsőn keresztül az emeleti ebédlőbe. Két lépcsőháza volt, a kisebben keresztül közlekedtek az ott lakók, a nagy pedig a vendégek fogadására szolgált. Akkoriban az volt a szokás, hogy nagy folyosókat és bejárókat alakítottak ki. 1886-ban a meglévő épületet megtoldották két helyiséggel, egy személyzeti szobával és egy éléskamrával, amely az udvari szárnyon kapott helyet. A középső szoba szalonként szolgált, ennek három ablaka látható az utcai fronton. A két kisebb oldalsó szoba közül az egyik a gyermekszoba, a másik a nappali szoba volt, ennek folytatásában pedig a hálófülke. Valójában ez egy mai háznak is tökéletesen megfelelő összkomfortos ingatlan volt, kiváltképpen, hogy egy múlt századfordulós épület – részletezte beszélgető partnerünk.
1892-ben a tulajdonos engedélyt kért ugyan arra, hogy az udvarban a már meglévő udvari szárny folyatásában építhessen egy emeletes, egy részes bővítményt, melyre a tervek alapján Macskovity Titusz két lakást és egy hozzá tartozó lépcsőházat gondolt ki, ám ez végül nem valósult meg.
– Baky Gedeon háza megőrizte eredeti kinézetét, de az 1990-es években a földszinti ablakok helyén kirakatok és bejárati ajtók nyíltak, valamint a tetőteret is átépítették. Így valójában picit változott az ingatlan kinézete, hiszen üzlethelyiségek számára alakították ki ezt a részt – mondta el lapunknak Szűcs Balázs.

Macskovity Titusz saját kezű tervrajza / Szabadkai Községközi Műemlékvédelmi Intézet – Várostervezők kiadvány

Macskovity Titusz saját kezű tervrajza / Szabadkai Községközi Műemlékvédelmi Intézet – Várostervezők kiadvány

Nyitókép: Földhivatali adatok szerint három üzlethelyiségre és kettő lakásra van elosztva az ingatlan / Molnár Edvárd felvétele