Egy könyvet választott a Szabadkai Városi Múzeum a márciusi hónap műtárgyává, melyről Ljubica Vuković Dulić művészettörténész írt összefoglalót. A hónap műtárgyát a Szabadkai Városi Múzeum könyvtárában őrzik, és jelen esetben könyvtervezési, azaz iparművészeti szempontból mutatja be a múzeum. A Hartleben kiadónál 1892-ben Bécsben megjelenő német nyelvű könyv keménykötésű, 672 oldalon a régészet, a néprajz, az antropológia és a civilizációtörténet területeit öleli fel, a szemléltető anyagok pedig a 22 teljes oldalt elfoglaló illusztrációkból és a szövegkeretekben elhelyezett 323 illusztrációból állnak. Azt, hogy annak idején Szabadkán adták el és vették meg, a borító belső oldalára ragasztott cégjelzet bizonyítja. Ezen a kis papírdarabon Heumann Mór neve szerepel, aki 1895 óta jegyzett szabadkai könyv-, hangszer- és papírkereskedő volt, és akinek üzlete a város központjában, Jovan Radić házában működött.
A Szabadkai Városi Múzeum gyűjteményében több olyan könyvet, illetve más nyomdaterméket is őriznek, melyek a historizmus korszakában, azaz a 19. század második felében európai és szabadkai nyomdákban keletkeztek és a korabeli könyvtervezés stilisztikai és technikai meghatározóit tükrözik. A hónap tárgyát az teszi különlegessé, hogy a historizmus jegyében formatervezték. A korábbi korszakból származó könyvekhez képest ugyanis, amelyeket többnyire a kézi készítés jellemzett, a 19. század második felében a sorozatgyártásnak köszönhetően a könyv tömegcikké alakult át. Az új körülmények között a könyvborító további jelentőséget kapott: már nem csak a könyvtömb védő funkciója, hanem a tematikus tartalom dekoratív megjelenítése szempontjából is fontossá vált, így látványos vonzereje is nagy hangsúlyt kapott. A könyvkötés legfontosabb részei az elülső és hátsó borítók, valamint a gerinc, ezek jelen esetben keménykötésűek. A borítókat és a gerincet a vaknyomásos nyomdatechnika jellemzi, amely korábbi stíluskorszakok motívumait használja fel, ami a historizmus korszakának egyik jellegzetessége. Az elülső borító és a gerinc az arany dombornyomás, dekoratív címszöveg által is kihangsúlyozott. A tipográfiai elemek az Európában a 12. századtól használatos, majd a német nyelvterületre jellemző gótikus írásmód sajátosságait mutatják. Az első kezdőbetű dekoratív, a középkori iniciálék jegyében készült.
A bemutatott könyv tömbjének legkiemelkedőbb elemei az illusztrációk. Az illusztráció, mint a képzőművészet egyik ága, a 19. század közepén a nyomdatechnikai újításoknak, a litográfia, az oleográfia és a fotográfia bevezetésének köszönhetően egyre gyakrabban jelent meg a könyvtervezésben. Az illusztrációk gyakran a könyvgrafikai tervezés területén is működő képzőművészek életművének egy részét képviselik. Így a hónap tárgyának illusztrációinál megtaláljuk Petrovits Ladislaus Eugen (Bécs, 1839–1907), szerb származású osztrák festő és illusztrátor aláírását. Ő Petrovits Dimitrije Bécsben élő szobrász fia volt, aki a bécsi Képzőművészeti Akadémián tanult, ahol a táj- és építészeti festészetnek szentelte magát. A könyvek mellett, a lipcsei Illustrierte Zeitung és a párizsi L'Illustration című újságokat is illusztrálta. A most bemutatott könyv esetében az elülső borítóra és a belső kezdő lapra, valamint további 22 teljes oldalra készített illusztrációt. Mindegyik rajz tematikus egységet képez a könyv szöveges tartalmával.
Nyitókép: Szabadkai Városi Múzeum / Kolovics Svetlana
