A Szabadkai Vendéglátósok Egyesülete adatai szerint az elmúlt időszakban a helybeli vendéglátóipari objektumok húsz százalékát záratták be, és közülük többet, a büntetésük lejártát követően nem tudták újra megnyitni, adta hírül a TV Subotica. Az egyesület képviselői szerint a felügyelőségek a legszigorúbb büntetéseket rótták ki a kisebb szabálytalanságok esetén is, éppen ezért a vendéglátósok kezdeményezik a büntetések enyhítését, hogy ezzel is elősegítsék a vállalkozók könnyebb működését.
Az elmúlt két évben Szabadkán egyre gyakoribb az, hogy vendéglátóipari objektumokat bezáratnak, ugyanakkor ez igaz egyéb tevékenységet folytató cégekre is. A vendéglátósok elmondása szerint időnként olyan szabálytalanságok esetében is szigorú büntetést kaptak, ha azt nem szándékosan követték el.
Vjekoslav Ostrogonac, az egyesület elnöke a TV Suboticának adott nyilatkozatában elmondta, hogy a büntetések több ember megélhetését veszélyeztetik.
– Szinte minden hibáért bezáratják az objektumot, akkor is, ha a pincér nem ad számlát, a kasszában pár száz dinárral több, vagy kevesebb van, vagy ha a hűtőszekrényekben egy-két üveg itallal több, vagy kevesebb van, teszik ezt annak ellenére, hogy mindannyian tisztában vagyunk azzal, hogy megtörténhet, hogy valaki egy kólát visz ki a vendégnek, és utána véletlenül Schweppes-et vagy valami más hasonlót üt be a kasszába, aminek következtében azután nem egyeznek a dolgok. Úgy gondoljuk, hogy egy ilyen hibának nem kellene automatikusan ahhoz vezetnie, hogy a lokált bezáratják. Ráadásul felmerül a kérdés, hogy a vendéglátóipari vállalkozások túl tudják-e magukat tenni a káron, amit a bezárás okoz, és így több ember, beleértve az objektum vezetőit, valamint alkalmazottait, megélhetése kerül veszélybe – nyilatkozta Vjekoslav Ostrogonac.
A vendéglős kifejtette, hogy a vállalkozók a törvények betartása mellett szeretnének tevékenykedni, éppen ezért kezdeményezik, hogy a szankciókat az elkövetett vétség súlyának függvényében határozzák meg.
– Azt szeretnénk, hogy egyenlőek legyünk a többiekkel, vagyis tudjuk azt, hogy milyen vétségért milyen büntetés jár, illetve hogy vegyék figyelembe, szándékos volt-e. Úgy véljük, az objektumok bezárása nem megoldás. A bezárás mellett általában pénzbírságot is kirónak, és igen könnyen megtörténhet, hogy a 15 napos, vagy ha nem az első esetről van szó, a 30 napos bezárás után az objektum nem tud visszatérni a normális kerékvágásba. Nem azt szeretnénk, hogy legalizáljanak törvénybe ütköző dolgokat, hanem, hogy egyértelműen definiálják, milyen hibáért, szabálytalanságért milyen büntetés jár. Nem szabhatnak ki ugyanakkora büntetést minden vétségért – fogalmazott Vjekoslav Ostrogonac.
Nyitókép: A bezárást követően az objektumok egy része nem tud újra kinyitni / Molnár Edvárd felvétele
