Az utóbbi időben Vajdaság több településének mezőgazdasági területein felszaporodtak a különféle rágcsálók, amelyek tetemes károkat okoznak a termelésben. A mezei pockok és egerek a Szabadka környéki parcellákon is nagy számban vannak jelen, és elszaporodásuk több körülmény egybeesésére vezethető vissza. A csapadékos tél azonban meggyérítheti a populációjukat. Minderről Bognár Pásztor Hajnalka, a szabadkai városi tanács mezőgazdasággal megbízott tagja, növényvédelmi szakember nyilatkozott lapunknak.
– Vidékünkön két rágcsáló szokott elszaporodni, a mezei pocok, valamint a mezei egér. Mindkettő ugyanolyan károkat okoz, azzal, hogy a mezei pocok családokban él, vájatokat készít a földben, míg a mezei egér egyszerű lyukakat fúr. Ezek jelenlegi elszaporodásában több tényező is közrejátszott. Az egyik a klíma, ugyanis az egerek, és egyáltalán a rágcsálók fejlődését gátolja a nedves, párás, ködös időjárás, főleg ősszel. Az utóbbi években a nyár rendkívül meleg és száraz volt, és ez is hozzájárulhatott ahhoz, hogy a rágcsálók már a nyár folyamán elszaporodtak. Emellett biológiai okai is vannak, ugyanis a természetes ellenségek hiánya is megfigyelhető. A rágcsálók számát elsősorban a ragadozómadarak gyérítik, de mivel kevés olyan hely van, ahol ezek megtelepedhetnek, ezekből is kevés van. A rágcsálók elsősorban az olyan helyeken szaporodnak el, amiket nem művelnek, és ezekről tudnak továbbterjedni a művelt területekre is. A parcellák melletti részekkel, az utak melletti területekkel senki sem foglalkozik, és ezek is biztosítják a szaporodásukat. Az utóbbi időben a növénytermesztők költségei jelentősen megnövekedtek, és a termelők igyekeznek spórolni, ami ahhoz vezetett, hogy egyre többen alkalmazzák a redukált talajművelési rendszert. Ennek a módszernek vannak pozitív és negatív oldalai is, a rágcsálók terjedését viszont segíti, mivel azáltal, hogy a talaj nincs megmozgatva, az állatok háborítatlanul élnek. Vagyis minden tényező a szaporodásuk mellett szól – mondta a szakember.
Beszélgetőpartnerünktől megtudtuk, hogy az országos növényvédelmi előrejelző szolgálat rendszeresen végez a rágcsálók számára vonatkozó kutatásokat. Tavaly ősszel készítettek egy felmérést, és a rágcsálók jelenlétét tekintve Szabadka és környéke veszélyeztetett régiónak számít, ahol nagyon elszaporodtak.
A rágcsálók száma a tavalyi év második felében szaporodott fel igazán, és ekkor jelentős károkat okoztak.
– A búzában tavaly május végén, június elején jelentek meg, és ekkor már a termelők nem tudtak védekezni ellenük, hisz nem tudták az aktív lyukakat cink-foszfid csalétekkel kezelni. Aratás után nem foglalkoztak vele a termelők, és így jutottunk el az őszi periódusig, amikor az őszi kultúrákat elvetették, az időjárás is kedvezett a rágcsálóknak. Ekkor már láthattuk, hogy a termelők csapatban mentek és mérgeket helyeztek a lyukakba. Tudni kell, hogy ilyen esetekben a vadak védelme érdekében nem maradhat csalétek a talaj felszíne felett. Ilyen nagy szám esetén nehéz minden aktív lyukba csalétket helyezni és betemetni. Ez újbóli kártételhez vezetett az ősszel. A rágcsálók általában a friss növényi részeket szeretik, és teljesen megsemmisítik a növényeket. A kártételük foltokban jelenik meg a parcellákon, vagy a parcella széléről húzódik a belseje felé. Olyan esetekről is hallhattunk, amikor a kártételük miatt újra kellett vetni az adott növényi kultúrát. Remélem, hogy az idei tél, ami a hőmérsékletek alapján nem az igazi, de volt fagy, csapadék, ködös napok, meg fogja gyéríteni a számukat – fogalmazott Bognár Pásztor Hajnalka.
Mint hallhattuk, a növényvédelmi előrejelző szolgálat a tavasz kezdetén megismétli a felmérését, és annak eredményeiből következtetni tudnak arra, hogy a tél hogyan hatott rájuk.
Nyitókép: Szántással megakadályozható a rágcsálók túlszaporodása / Benedek Miklós felvétele
