2024. július 13., szombat
SZABADKA UTCA- ÉS TÉRNEVEI (20.)

A Széchenyi István utca

Szabadka köztéri szobrait, illetve szökőkútjait, csobogóit, emléktábláit és emlékjeleit, valamint közkeresztjeit bemutató sorozatunk után egy új sorozatot indítunk útjára, amelyben Szabadka utca- és térneveit mutatjuk be. Kiknek a nevét viselik városunk utcái és terei? Kik voltak ezek a személyek? Kinek nevét viselték korábban ezek az utcák? A többi között ezeket a kérdéseket igyekszünk megválaszolni. Eközben pedig az utcák kialakulásának története és Szabadka múltja is feltárul majd e sorozatban.


A Széchenyi István nevét viselő utca a Petőfi Sándor utca és a Matko Vuković utca között található, a Svetozar Marković Gimnázium mellett. Az utcát az idők során többször is átnevezték.
Széchenyi István, a reformkor és általában a magyar történelem egyik legnagyobb alakjához olyan tettek fűződnek, mint a Magyar Tudományos Akadémia létrehozása, a Pestet és Budát összekötő Lánchíd felépítése, a Nemzeti Kaszinó megalapítása, a lótenyésztés és lóversenyzés magyarországi meghonosítása, továbbá a közlekedés, a külpolitika és a sport területén végrehajtott reformok sora. A Hitel, a Világ és a Stádium című könyveiben lefektetett eszméi az egész korabeli magyar politikára hatást gyakoroltak. Széchenyi István a Batthyány Lajos vezette első felelős magyar kormány közlekedésügyi minisztere volt.
Az utcának a dualizmus korában Mihály utca volt a neve. Tegyük hozzá, hogy Széchenyi István nevét ebben az időben egy sokkal nagyobb és impozánsabb közterület, a mai Jakab és Komor tér viselte városunkban. Egy 1922-ben kiadott, Szabadkáról szóló ismertető szerint a Mihály utca Iványi István utca néven is ismert volt. Iványi István 1845 és 1917 között élt kiváló szabadkai helytörténész volt, aki a szabadkai gimnázium tanáraként tevékenykedett. Legfőbb műve a Szabadka szabad királyi város története című kétkötetes munkája, amelynek első kötete 1886-ban, a második pedig 1892-ben jelent meg. E mű a mai napig megkerülhetetlen a Szabadka múltját kutatók számára. Bár az 1922-es ismertető részleteket nem közöl, de valószínűsíthető, hogy a Mihály utcát 1917-ben a helytörténész halála után nevezhették át Iványi István utcának, így tisztelegve a gimnázium tanárának emléke előtt. Az azonban már bizonyos, hogy az I. világháborút követő impériumváltás után a Mihály utca új elnevezést kapott, és egyszerűen csak Gimnázium utcájának hívták.
A II. világháború után Fellegi Tivadar után az utcát Fellegi utcának nevezték el. Fellegi Tivadar tagja volt a kommunista mozgalomnak. A II. világháború alatt részt vett a fegyveres ellenállásban. 1944-ben csatlakozott a Jovan Mikić vezette szabadkai partizánosztaghoz, ahol az egyik raj parancsnokává nevezték ki. 1944. október 10-én a partizánosztag a Vörös Hadsereg egységeivel bevonult Szabadkára. A szabadkai vasútállomáson a partizánosztag tűzharcba keveredett a visszavonuló német és magyar egységekkel. A harcban Jovan Mikić és Fellegi Tivadar elesett. 
2002-ben az akkori szabadkai községi képviselő-testület szeptember 26-ai ülésén döntött arról, hogy a Fellegi utcát Széchenyi Istvánról nevezik el. A gimnázium melletti kis utca azóta is a „legnagyobb magyar” emlékét őrzi városunkban.

Nyitókép: Patyi Szilárd illusztrációja / Az utca a Svetozar Marković Gimnázium mellett található